HÍREK
25 Feb 2019
Biológiai vetőmagcsávázás egyszerűen, hatékonyan, otthon
A kémiai, gombaölős vetőmagcsávázás az egyik legkönyörtelenebb talajélet pusztítás. Éppen akkor írt ki minden mikrobiológiát a csírázó mag körül, amikor a gyökér és a talajélet együttélése megalapozódna. A kémiai magcsávázást muszáj elhagyni, ha sikeres biológiai gazdálkodást szeretnénk megvalósítani. A humuszkomposzttal történő csávázás sikeres megoldás lehet! Cikkünkben bemutatjuk a módszert és hatásait kukoricán és tritikálén.
21 Jan 2019
A megújító élet 7 alapelve (nem csak gazdáknak)
A megújító vagy bevett szóval regeneratív egy sokakat megmozgató fogalom napjaink mezőgazdaságában. Egy olyan gazdálkodásra utal, ami túlmegy napjaink ökológiai gazdálkodási sztenderdjein és aktívan megújítja a használt természeti erőforrásokat miközben támogatja az egészséges és törekvő közösségeket. Robert Rodale, J.I. Rodale fia, 7 pontban foglalta össze még a 70'-es évek elején a regeneratív filozófia szélesebb körű emberi értékeit.
13 Jan 2019
Az Agrofutura az idei Highlights of Hungary díj jelöltjei között
Nagy megtiszteltetés, hogy az idei Highlights of Hungary 55 jelöltje között az Agrofutura is helyet
kapott. Köszönjük a bizalmat, reméljük, hogy segítségetekkel bekerülünk a legjobb 10 helyezett közé.
Ehhez csupán annyit kell tennetek, hogy minél többen ránk szavaztok 2019. január 28-ig!
03 Dec 2018
Bioszén - a mezőgazdaság forradalma?!
Nem túl patetikus vagy épp közhelyes korunk mezőgazdasági marketing világában valamiről azt írni, hogy forradalmi? Tele van a piac csodaszerekkel és a csodás hatásokról a kereskedők is regélnek. Aligha hihető valamiről, hogy forradalmi.
A bioszén (biochar, charcoal) és a pirolízis a világ egyik legintenzívebben kutatott témája. A bioszén téma alapja a Terra Preta, amely a legtermőképesebb, ember által létrehozott termőtalaj a világon több ezer éve! A kutatások eredményei valóban meggyőzőek. Ismerjük meg a bioszenet, alkalmazásait és eredményeit a növénytermesztésben és az állattartásban.
13 Mar 2018
Tavaszkezdet biológiai szemléletben
A tavaszi tevékenységeink nagyban megalapozzák az évben tapasztalható további talaj,- és növényteljesítményt legyen ez őszi vagy tavaszi kultúra, gabona, zöldség vagy gyümölcs. Hozzá tudunk járulni vagy épp el tudunk venni a sikerből egy-egy jól vagy rosszul időzített tevékenységünkkel. Cikkünket néhány példát hozunk arra, milyen az, ha biológiai szemmel végezzük a tavaszi munkákat.
05 Feb 2018
Szerves trágya? Kezelt trágya!
A szerves tápanyag pótlás része a szerves állati trágya visszajuttatása a talajba. Az ősi agrikultúra része, de mint minden ez is megváltozott napjainkra: nem úgy és nem annyi ideig tároljuk, érleljük, mint dédapáink, aminek az árát a talaj minőségének romlásában fizetjük meg. Beszámolónk célja, hogy segítsük a szerves trágyát használókat a legnagyobb siker elérésében.
06 Jan 2018
Talajélet a téli szántóföldben - videós beszámoló
A talajélet, azaz a talaj mikrobiológiai világa egy misztikus terület. Szemmel nem látható, az egész tevékenység az ember számára nem érzékelhető, csak a növények változását látjuk.
Belenéztünk mikroszkópunkkal mi is történik három szántóföldi talajban a tavaszias napsütésben. Egy művelés nélküli, no till-es tritikálé föld, egy min tilles, azaz éppen megművelt tritikálé föld és a szomszéd konvencionális szántója ősszel tárcsázva, télen tarlón hagyva.
10 Dec 2017
SZÁNTANI KÖLL? Érvek és ellenérvek a forgatás nélküli talajművelés mentén
Amikor egy gazdával átbeszéljük, hogy mi kell a Talaj Humusz Menedzsment megvalósításához, szinte mindig a szántás elhagyása okozza legtöbb fejtörést. Mindenkinek van egy betonbiztos álláspontja arról, hogy a földet évente egyszer biztosan meg kell szántani. Sorra vettük, hogy mik ezek az érvek és megoldást keresünk rá a THM technológia keretein belül.
01 Oct 2017
Őszi talajépítés a Talaj Humusz Menedzsmentben
Az ősszel elvégzett talajépítési célú tevékenység annyit ér, mint az év többi időszakában elvégzett munkálat összesen. A THM gyakorlatias megoldást nyújt arra, hogyan, milyen eszközökkel végezzük ezeket a munkákat annak érdekében, hogy a talaj mikrobiológiája a legnagyobb támogatást kapja tőlünk.
ŐSZI TALAJÉPÍTÉS A TALAJ HUMUSZ MENEDZSMENTBEN
2017. október 02.
Kiskert és szántóföld
Az ősszel elvégzett talajépítési célú tevékenység annyit ér, mint az év többi időszakában elvégzett munkálat összesen. A THM gyakorlatias megoldást nyújt arra, hogyan, milyen eszközökkel végezzük ezeket a munkákat annak érdekében, hogy a talaj mikrobiológiája a legnagyobb támogatást kapja tőlünk. Menjünk ki minél kevesebbszer a földre, bolygassuk meg a legkevésbé és ténykedésünk alapvető szempontja legyen a talaj táplálékháló jól tartása!
Ebben az időszakban a talaj mikrobiológiája regenerálódik a nyári nagy melegek után. A talaj hőmérséklet az optimális 25-16C tartományban tartózkodik, az esők vízzel töltik fel a talajokat, megszűnik az intenzív nedvesség és hőmérséklet ingadozás. Egyensúlyba kerülnek a talajállapotok.
A regeneráció másik fontos hordozója a nyárutón elvetett takarónövények, vagy a mostani (késő szeptember, kora október) időszakban elvetett téli magkeverékek csírázása kiváltotta gyökértevékenység. Azon kívül, hogy a gyökerek levegősítik a talajt, változatos szénhidrátokkal etetik a baktériumokat, gombákat arra ösztönözve őket, hogy indítsák be a természetes tápanyag körforgást a talajban. A munkákat igyekezz 12C talajhőmérsékletig elvégezni!
Röviden bemutatjuk, hogyan lehet célzott tevékenységgel katalizálni ezeket a folyamatokat
Kertészetek
Amikor már kiürült az ágyás, felszedtünk minden termést, nekikezdhetünk az őszi talajépítésnek.
-
Az ágyásokat szükség szerint lazítsuk meg ásóvillával úgy, hogy a talajszelvényt nem forgatjuk meg, csak as ásóvillát előre hátra mozgatva lazítunk, hogy levegőt juttassunk be a talajba;
-
Szórjuk be a talajfelszínt 2-3 l/m2 felületen őrölt bioszénnel és 5 l/m2 felületen humuszkomposzttal, egyéb komposzttal pedig 10-15l/m2 mennyiségben;
-
Vessük be az ágyást téli magkeverékkel. Ez ITT pl egy nagyon jó téli, nem kifagyó keverék. De mehet bele fehér mustár is, az viszonylag könnyen beszerezhető;
VAGY ha nincs magkeverék vagy nagyon gyomos volt a z adott ágyás
-
Készíts téli takaró mulcsot. Végezd el a fentieket, majd kartonpapírral (nem kell nagyon vastagnak lennie, de legyen festékmentes, akár ff újságpapír is megteszi) takard le az ágyást, végül 10 cm vastagságban szórj rá mulcsot, amit a kertből korábban felvett zöld növények maradéka és szalma keveréke.
Ha a fentiekkel készen vagy jöhet egy komposzt teás belocsolás. Először vízzel locsold be az ágyást, majd erre juttasd ki a komposzt teát permetezővel, locsolókannával vagy ha tudod az öntözővízbe betáplálva.
Így a talajod elláttad télire:
-
friss oxigénnel (lazítás és bioszén);
-
tápanyaggal (komposzt, mulcs, gyökérzet);
-
stabil szénnel (bioszén és komposzt);
-
mikrobiológiával (komposzt és komposzt tea).
Szántóföld (a teljesség igénye nélkül)
Őszi gabona/repce vetés tarlóba:
-
A területet szórd be 3-10 tonna/Ha komposzttal vagy használj minimum 1 éves érlelt trágyát;
-
Ha trágyát viszel ki, kaphat 100l/Ha komposzt teát;
-
Nézd meg a mérőbottal a tömörödési mélységet. Erre a szintre állítsd be a grubbered/kultivátorod, vagy végezz mélylazítást;
-
Ha szükséges csinálj még ezen felül magágyat;
-
Jöhet a vetés és ha lehet akkor a komposzt teát a csoroszlyákhoz vezetett csöveken juttasd a magra, magágyba;
-
Juttass ki még egy komoszt teás kezelést az állományba, levélre fújva az utolsó "meleg" napik egyikén (késő október, kore november).
Téli takarónövény vetése tarlóba:
-
Ha már megtetted július-szeptember között, akkor jöhet egy utolsó komposztos, komposzt teás állománykezelés egy jól megválasztott nedves napon;
-
Ha kukorica/napra után megy téli takarónövény (pl. ez ITT) még október 15-ig legeslegkésőbb, akkor talajmunka és komposzt teás kezelés fentiek szerint. FONTOS, hogy a takarónövény vetését olyan minőségben kell elvégezni, mintha a főnövényed vetnéd! Különben elégedetlen lehetsz az eredménnyel.
Őszi gabona vetés nyári talajtakaró keverékes földbe:
Ez a legizgalmasabb!
Direktvető géppel:
-
Ha a nyári takarónövényed téli kifagyó keverék, bátran hagyd a takarónövényt állományt állva vagy zúzd le és vess mulcsba. Ha magasra megnőtt (+30 cm ) a takarónövény és még sűrű is, akkor érdemesebb lezúzni, hogy ne vegye el a fényt a főnövénytől;
-
Nincs talajmunka!
-
Akár a mulcsot, akár az álló kultúrát, a vetés előtt permetezd be komposzt teával 1:2-5 arányban hígítva (100 l/Ha törzsoldat komposzt tea 2-5x hígításban). A mulcsot mindenképp permetezd meg teával, hogy a pentozán hatást elkerüld. A tea fel fogja gyorsítani a lebontási folyamatokat!
-
Ha van komposztod, jó érlelt trágyád, szórd be a takarónövény közé!
-
A már serkenő főnövény állományt fújd le egy utolsó komposzt teás kezeléssel november közepéig.
Hagyományos vetőgéppel:
Ezek a vetőgépek küzdenek a talajfelszínen maradt szármaradványokkal, így azokat 1) elég apróra kell vágni, 2) be kell dolgozni a talajba a magágy miatt).
-
Zúzd le vagy mulcsozd a takarónövényt függetlenül attól, hogy téli kifagyó vagy áttelelő;
-
Permetezd be komposzt teával a levágott biomasszát a vágás után mielőbb, ha lehet még aznap (ez a növény nedvesség tartalma miatt fontos, a mikróbák így nagyon hatékonyan neki tudnak látni a bontásnak);
-
1-3 nappal a vágás után jöhet a talajmunka
-
Sorrendben: grubber, kultivátor, tárcsa az eszközök, amelyek forgatás nélküli művelésben szóba jöhetnek. VAGY egy jó kis Imants ásógép. ITT olvass róla többet. A lényeg, hogy a biomasszát sekélyen vidd a talaj 5-10 cm-es zónájába;
-
Mehet a vetés a talajmunkát követően bármikor;
-
Végül november 15-ig be lehet iktatni még egy kör komposzt teás kezelést az állományra fújva.
Így a talajod elláttad télire:
-
friss oxigénnel (lazítás és bioszén);
-
tápanyaggal (komposzt, mulcs, gyökérzet);
-
stabil szénnel (bioszén és komposzt);
-
mikrobiológiával (komposzt és komposzt tea).
DIREKTVETÉS BEMUTATÓ TÚRKEVÉN
2017. október 02.
Nézd meg személyesen is a Kökény Attila féle direktvető csoroszlyával szerelt vetőgép vetési bemutatóját. Nem az eredeti RAD lesz látható, hanem egy átszerelt Lajta32-es
Még csak a Youtube-on láttad? Kíváncsi lennél megnézni személyesen is direktvető csoroszlyát munka közben is?
A nagy érdeklődésre való tekintettel nyilvánossá tesszük a vetési bemutatót és tritikálét vetünk feketére munkált talajba, mulcson hagyott területre és állón hagyott takarónövényes kultúrába is.
A pontos időpontról október 13-ig újabb levelet küldünk ki. A részvételhez előzetes jelentkezés szükséges a gabor.szollosi@glmatrix.com e-mail címen.
MEGTÖRTÉNT A DIREKTVETÉS TÚRKEVÉN
2017. november 11.
A talaj 2 éves előkészítése és a kész, Kökény féle csoroszlyával szerelt vetőgép elkészültével megtörtént a tesztparcellák vetése.
A 2 hektáros, bio tesztparcella Túrkeve határában található. Az elmúlt 2-3 szezonban tudatosan készítettük fel a területet a mintill vagy notill technológiájú művelésre. A vetésre végül október 24-én került sor nedves talajba (35 mm eső 4 nappal korábban).
Mit is jelentett a tudatos felkészítés? A Talaj Humusz Menedzsment pontos és alapos betartását.
2015: rozsos bükkönyt követően júniusban szudáni fű+szemes cirok keverék takarónövénynek. November: tönköly
2016: tönköly aratás után szudáni fű takarónövénynek, szeptember mulcsozás és komposzt tea 2x 100 l/Ha
2017: február végén tárcsa, majd tavaszi árpa. Aratás után szudáni fű és mustár keverék takarónövénynek, ami szeptemberben mulcsozva lett és 1x komposzt tea.
A szudáni füvet kifejezetten a gyomelnyomás miatt választottuk a biogazdálkodás mentén. Be is jött a választás: mára a terület teljesen gyommentes! A sok tea és a nagy mennyiségű zöldtrágya is megtette a hatását: a terület a legnagyobb melegben is lényegében repedezettség mentes volt.
Vetési tapasztalatok
A területet 3 részre osztottuk:
1. A szudáni fű állva maradt (kb. 40-50 cm) és úgy vetettünk bele. A vetés szépen ment, bár néha a szárat gyökerestül kitépte a csoroszlya. Ilyenkor nagyon kellett figyelni, nehogy az összeszedett szár további feltorlódást okozzon. Ez a notill és az első videón látható.
2. A szudáni füvet mulcsoztuk, ami talajmunka nélkül a felszínen maradt és úgy vetettünk bele. A jól felaprózott biomassza között nagyon szépen ment a vetés. 17 óra körül már kezdett nedvesedni a mulcs és hajlamos lett tapadni, torlódni. Tapasztalat, hogy száraz mulcsba megy gond nélkül a vetés. Ez is no till és a második videón látható.
3. A szudáni füvet mulcsozás után Vaderstadt TopDown-nal sekélyen bedolgoztuk és úgy vetettünk. A vetés gond nélkül ment.
A kelés szépen alakul, a fotón látszik. A mulcsa alatt nem annyira egyenletes, mint a bedolgozott talajon, de majd szépen behozza. A mulcs előnyeit tavasszal várjuk, amikor a nedvességmegörző előnyét megmutathatja.
A vetés első komposzt teás kezelése már meg is történt
A vetés és az időjárás kegyes volt és november 8-án, a nagyobb eső előtti napon még el tudtuk végezni az állomány első komposzt teás kezelését. Teázásra a legjobb időt kaptuk: borongós idő, szitáló eső, 8°C körüli talajhőmérséklet és eléggé erős kelés, hogy a taposást bírja.
A tea 100 l/Ha mennyiségben, hígítás nélkül ment ki. Amit várunk tőle:
-
Még a késő őszi időszakban tápanyag feltárás;
-
Növény immunrendszer erősítés gyökérzónában és levélen;
-
Kórokozó baktériumok és gombákkal szemben gyökér és levél kolonizáció;
-
Erős, talajéletben gazdag tavaszi pezsdülés!
Ezzel a pick upra gyártott permetezővel a talajnyomás is sokkal kisebb és a munka is kellemes.
SZÁNTANI KÖLL? Érvek és ellenérvek a forgatás nélküli talajművelés mentén
2017. december 04.
Amikor egy gazdával átbeszéljük, hogy mi kell a Talaj Humusz Menedzsment megvalósításához, szinte mindig a szántás elhagyása okozza legtöbb fejtörést. Mindenkinek van egy betonbiztos álláspontja arról, hogy a földet évente egyszer biztosan meg kell szántani. Sorra vettük, hogy mik ezek az érvek és megoldást keresünk rá a THM technológia keretein belül.
Az eke történelme - tényleg ez lenne a "hagyományos" eszköz?
Nehéz lenne kibogozni, hogy miért az rögzült a fejekben, hogy az eke és a szántás ősidők óta a hagyományos módszer a talajművelésben, de az biztos, hogy 100-ból 99 ember azonnal erre az eszközre asszociál, ha a talajmunkák kerülnek szóba. Nem vizsgáltuk etimológiailag, de elég arra gondolnunk, hogy a földet, amit művelünk szántónak nevezzük. Azonban, ha figyelembe vesszük, hogy jelenlegi tudásunk szerint az ekés szántás milyen károkat okoz a termőtalajban, akkor egyszerűen nem lehet, hogy mindig is ezt az eszközt használták őseink.
Egyszerű wikipédiás vizsgálatunk igazolta a feltételezésünket: a rajzok bizonyítják, hogy egészen az 1800-as évekig a talajt nem a mostani formájú "ekével" "szántották", hanem inkább a mostani kultivátor, grubber vagy mélylazítók késeihez hasonlító eszközökkel. Az anyaga alapvetően fa volt és emberi vagy állati erő tolta vagy vontatta. Ezek a körülmények nem is tettük lehetővé a mai korra jellemző agresszív beavatkozást. Jóval finomabb talajmunka lehetett ez és nem forgatta fel a talajszelvényt, csak lazította.
John Deere történelmet ír
Az általunk ismert eke formát John Deere alkotta meg 1837. Ez az eszköz már teljes talajszelvény forgatást végzett. Azt tudni kell, hogy Mr. Deere kovács volt és eszközét az amerikai pionírok számára fejlesztette ki, akik a préri sziklás, sokszor tapadós földjének feltörésére használták.
Akárhogy is, napjainkban erre már nem emlékszik senki, mert annyira beépült a tudatunkba, hogy el sem gondolkodunk használatán.
Érvek és ellenérvek
1. érv: Így szoktuk csinálni
Valóban, ezt a módszert láthattuk apáinktól, nagyapáinktól és dédapáinktól is. Korábbról meg már nem lehet kivel beszélni. Épp ezért kezdtük cikkünket ezzel a kis történelmi kitekintéssel, hogy lássuk: régen, a hagyományban nem így szokták volt csinálni.
Helyette: a szokásainkon lehet változtatni, főleg, hogy a szokásaink rabjává válhatunk, ami igen káros saját és környezetünk egészségére is.
2. érv: Jó talajt csinál
Elsőre tűnik jó talajnak, de nézzük meg mi történik. Megnyitjuk a talaj felszínét, a barázdákkal megnöveljük a felületet és szabadon hagyjuk az esőnek, szélnek, víznek, hőmérséklet ingadozásnak. Mesterségesen növeljük az erózió és defláció hatását, hogy a rögök szétmálljanak. Ez egyszerűen talajrombolás. Nem ezzel van tele minden mezőgazdasági újság, hogy védekezzünk ezek ellen a káros hatások ellen? Aztán jön egy nagy eső és leiszapolódik tavasszal.
Helyette:
1. A mikrobiológia a tökéletes talajépítő. Amikor egy baktérium vagy gomba elfogyasztja a szerves anyagot, biofilmet, egy olyan anyagot választanak ki, amely összeragasztja a talaj ásványi szemcséit. Ezeket a mikro szemcséket keresztül kasul fonják a gombafonalak, hogy az ún. makroaggregátum legyen. Ezek a szemcsék elképesztő stabilak, mivel biológiailag felépítettek. Megtartja a vizet, a tápanyagot, de közben levegős is marad. A jól elvégzett lazítás jobban megőrzi ezeket az élő talajszemcséket.
2. Az eketalp jelenséget mindenki ismeri (?). Talajunk saját potenciálját vágjuk el, amikor direkt tömörödést okozunk az eketalp mentén.
3. Azzal, hogy szétszabdalja a talajt, megszünteti a kialakult pórusok folytonosságát, azokat a járatokat, amit az elővetemény gyökérzete létrehozott. Kezdődhet elölről a talajépítés.
3. érv: A kukorica bogár áttelelését megakadályozza
Sok helyen megy a kukorica-kukorica forgó, ezért a kukorica bogár áttelelésének megakadályozására leforgatják a szármaradványt 30 centire, ahol a lárva már nem éri el. Az érv eleve abból indul ki, hogy a kukorica szár (de lehet akár napra is) egész télen ott lesz a talajon és nem elég 3-4 hónap a nyomtalan lebomlására.
Helyette: a szárnak le kell bomlania 1-2 hónap alatt, hogy fizikailag megszűnjön a lárva lakhelye. Így nem tud áttelelni, megfagy. Azt állítjuk, hogy ha gazdag és egészséges a mikrobiológia a talajban, keresztül-kasul hálózzák a gombafonalak, akkor a szárat elég sekélyen (5-10 cm) bevinni a talajba, mert a mikróbák el fogják fogyasztani a szárat még a tél közepére! A szántás sajnos épphogy tönkreteszi ezeket a gombafonál hálózatokat. Helyette javasoljuk a talaj mikrobiológia helyreállítását komposzttal és komposzt teával és az elért állapot megőrzését takarónövényekkel és forgatás nélküli talajművelő eszközökkel.
4. érv: A gombás és baktériumos betegségek továbböröklését megakadályozza
Az elmélet ugyanaz, mint a lárváknál: a felszínen hagyott szárakon a betegségek könnyebben áttelelnek.
Helyette: egy egészséges, egyensúlyban lévő talajéletben a betegséget okozó mikróbák jelen vannak, de nem képesek túlszaporodni, mert ott vannak a jótékonyak, akik megvédik a területüket, élelem forrásukat, azaz a gyökeret és a növényt. Az ökoszisztéma kordában tartja magát.
5. érv: A szerves trágyát és a zöldtrágyát leforgatjuk, mert jobban hasznosul
A biomassza leforgatásával 20-40 centi mélységbe a legjobb a tápanyag képződésnek. Ennyi.
Helyette: ez a legelképesztőbb érv, mivel épp fordítva történik a dolog. Vegyük sorra miért:
1. A szerves anyagban található tápanyagok úgy táródnak fel a növény számára legjobban, ha levegős környezetben oxidatív lebomlás történik. A levegőtlen bomlás rothadás, amely nagyon pazarló (metán, ammónia keletkezik, ami elpárolgó N és C) és toxikus melléktermékei vannak. Márpedig amikor 30 centi mélyen van a trágya, akkor nagyon kevés levegőt kap és inkább rohad. 5-10 cm mélységben sokkal több oxigén jut.
2. A 30 cm-es mélységben lévő tápanyag sokkal könnyebben kimosódik a talajvízbe, mert egyszerűen közelebb van hozzá. Nem kell még 20-25 centin átküzdenie magán...
3. Szerencsétlen csíra gyökérkének át kell küzdenie magát 20-25 centi földrétegen, hogy végre eljusson a tápanyagig, ahelyett hogy szinte azonnal a tápanyag közepébe ültetve induljon neki a fejlődésnek. Óriási energia pazarlás ez.
4. A szántás túlaprítja a biomasszát és a tápanyag feltárás hamarabb végbemegy. Elég valószínű, hogy még azelőtt, hogy a következő főveteményed hozzájuthatna.
A következő képsorozat szudáni fű és cirok keverékének lebomlását mutatja be kétszeri komposzt teás kezeléssel, talajfelszínen hagyva a mulcsot télre. A kezdeti 20 centis növényi paplan februárra 2-3 centire apadt. Egész télen dolgoztak a gombák és 2017. február végén betárcsázták a maradékot a tavaszi árpa előtt.
6. érv: Gyommentesítés
A szántással eltüntetem a gyomokat.
Helyette: Ez csak addig igaz, amíg gyomirtó szereket használsz, mert valójában a vegyszer szab gátat a gyomflórának. A szántással valójában gyommagbankot hozol létre, mivel a lesüllyedő gyommagokat újra és újra a felszínre hozod. Minden évben. Továbbá a legtöbb gyom a tömör talajokat szereti, amit megint csak te hozol létre a szántással (a "szalonna" kemény felszíne és az eketalp) A megoldás a gyommentesítésre ennél összetettebb biokémiai folyamat. Leegyszerűsítve lazítsd a talajod, majd takard le vetett takarónövényekkel, hogy a vízért, tápanyagért és főleg a fényért való versenyben a te növényeid nyerjenek.
Valójában mit is okoz a szántás?
Felforgatja a mikrobiális aerob és anaerob szinteket. A levegőt kedvelőeket egy levegőtlen környezetbe helyezi, míg azokat, akiknek a levegő méreg a levegős rétegbe helyezi. Menthetetlenül elszakítja a gombafonalakat és összezúzza a talaj táplálékhálót
Leforgatja a tápanyagokat a gyökérnek nehezebben elérhető szintekre.
Szerves anyagot aprítja, gyors lebomlást indít el.
Szó szerint kipárologtatja a szenet a talajból (szikesedés, humuszvesztés). CO2 formájában.
Folyamatosan felhozza a gyommagokat, gyommagbankot hoz létre.
Kiteszi a talajéletet az időjárásnak: szél, víz, UV, hőmérséklet. Mesterségesen növeljük az erózió és defláció hatásait.
Megszünteti a pórusok folytonosságát, tömörödöttséget okoz.
Drága.
Talajélet a téli szántóföldben - videós beszámoló
2018. január 7.
A talajélet, azaz a talaj mikrobiológiai világa egy misztikus terület. Szemmel nem látható, az egész tevékenység az ember számára nem érzékelhető, csak a növények változását látjuk. Egy mikroszkóp segítségével azonban feltárulhat előttünk talajunk azon működése is, amitől az valójában termő lesz.
Belenéztünk mikroszkópunkkal mi is történik három szántóföldi talajban a tavaszias napsütésben. Egy művelés nélküli, no till-es tritikálé föld, egy min tilles, azaz éppen megművelt tritikálé föld és a szomszéd konvencionális szántója ősszel tárcsázva, télen tarlón hagyva.
Egy talajélet vizsgálati módszer, amit bárki megtanulhat
A talaj (vagy komposzt vagy komposzt tea) mikroszkópos vizsgálata Dr. Elaine Inghan - Soil Food Web, azaz talaj táplálékháló vizsgálatán alapul. A módszer lényege, hogy egy mikroszkóppal 40, 100 és 400-szoros nagyításon átvizslatjuk a mintát és a látott színek, formák, mozgások, méretek, mennyiségek alapján képesek vagyunk felállítani egy látképet a talaj aktuális biológiai állapotáról. Baktériumokat, gombákat, egysejtűeket, fonálférgeket, mikroízeltlábuakat láthatunk, illetve alakjuk alapján meg tudjuk mondani, hogy nagy valószínűséggel jótékonyak vagy kórokozók.
Ezen kívül jól láthatóak a szerves anyagok, ásványok feldolgozottsági, fokai, azt hogy mennyi van belőle és hol tart a humifikációban. Ez egy olyan módszer, amelyet bármely érdeklődő gazda megtanulhat és otthon végezhet vizsgálatokat. ITT olvashatsz a képzésről.
És ha már ott voltunk, egyéb "vizsgálatokat" is elvégeztünk:
-
Egy mérőpálcával megnéztük az aktuális tömörségi szintet;
-
Megnéztük a tritikálé gyökerének fejlettségét;
-
Egyéb: szerves anyag bomlási állapota, állomány sűrűség.
Ez nem egy tudományos kísérlet, inkább csak szórakozás és szórakoztatás, ismeretterjesztés.
Januárban talajélet?
A kérdés jogos, hiszen a hideg talajban minden lelassul, megpihen, elalszik, regenerálódik. Valójában a talaj hőmérséklete (és a fénymennyiség/fotoszintézis által beindított gyökérnedv képződés) az, ami beindítja a mikrovilág szereplőit. Télen jóformán csak a baktériumok és a gombák aktívak, ők is szelektáltan a hőmérsékletre és az elérhető táplálékra. Ahogy emelkedik a hőmérséklet, beindulnak a gombák, egysejtűek, fonálférgek és elindul a tápanyag körforgás.
Azt tudnunk kell a videón látottak megértéséhez, hogy talajban lévő szerves anyag/ásványok feldolgozása, a növény számára felvehetővé tétele egy mikrobiológia folyamat. A baktériumok és a gombák bontják le a rostok, cukrok különböző formáit. A baktériumok a könnyebb anyagokat, alacsony C:N tartalmú biomasszát (pl. zöld levél), a gombák pedig a fásabb, rostosabb, cellulóz és liginin tartalmú anyagokat (szár, gyökér). Ők a testükben biológiailag megkötik, eltárolják a tápanyagot, mint egy kis tápanyag zsákocska (a gombák inkább tömlőcskék:). Őket az egysejtűek (amőbák, csillósok, ostorosok) és a fonálférgek eszik meg nagy mennyiségben, majd amikor ürítenek, na az lesz a növény számára felvehető vízben oldható tápanyag. Így a tápanyagot nem mossa ki tavaszra a víz a talajból, hanem biológiailag megkötve tárolja.
A három vizsgált területről
A No Till terület tavaszi árpa után júliusban szudáni fűvet kapott takarónövényként, amit szeptember végén mulcsoztunk, majd 1x komposzt tea és direktvetéssel ment bele a tritikálé októberben, majd novemberben még 1 x komposzt tea. A terület 3. éve ökológiai.
A Min Till terület ugyanaz, mint fent, de a takarónövényt Vaderstad Topdown-nal bedolgoztuk (első tárcsa sor 10 cm, kapa 18 cm, második tárcsa sor 5 cm és záróhenger). Utána ugyanúgy direktvetéssel tritikálé, ami kapott 1 x komposzt teát novemberben. A terület 3. éve ökológiai.
A szomszéd földjén nyárig búza volt, majd kapott egy tárcsás hántást, majd ősszel egy középmély tárcsát, majd azóta tarlón hagyva. Közben egy kémiai gyomirtás is valamikor.
Fentről lefele haladva: Notill, Mintill, konvencionális.
Mérőpálca
Saját készítésű mérőpálca segítségével megnéztük a tömörödöttségi szintet. Kb. 25 kg-os nyomással nyomtuk a pálcát.
Notill: kb. 40 cm.
Mintill: kb. 25 cm
Konvencionális: kb 15 cm.
(balról jobbra:notill, mintill, konv.)
Porózusság, gyökérképlet, szerves anyag bomlása
Itt csak a Notill-t és a Mintill-t néztük meg. Kíváncsiak voltunk, hogy látható-e előnye a talajmunkának a talaj lazaságán vagy a gyökerek méretén.
Az eredményben nem látunk különbséget, kivéve a szerves anyag lebomlásában, ami a művelt talajon sokkal előrehaladottabb volt. Ez annak köszönhető, hogy maga a Topdown aprít, roncsol a biomasszán, illetve sokkal nagyobb az érintkezési felület, hiszen az anyag lekerül a föld alá, míg a notillnél a biológiának kell lehúzni a növényi részeket a talajba a bontási tevékenységgel.
Balra Notill, jobbra Mintill
Mit látunk a videón?
Azoknak, akiknek még kisebb jártasságuk van ilyen videók nézegetésében, itt egy kis segítség:
Kék kör: szerves anyag
Piros kör: lösz vagy ásványi anyag szemcse
Zöld kör: agyag vagy ásványi anyag szemcse
Fekete: baktériumok
Amit érdemes figyelni, azok a szerves anyag darabok, mert ezek biztosítják a tápanyagot a mikróbáknak. A másik pedig a mozgás, rezgés. Minden, ami mozog a képeken, az élőlény, jelen esetben baktériumok különböző formákban: gömb, pálcika a jellemző. Figyeljünk a mennyiségre és a mozgás intenzitására, egyáltalán a változatosságra, amit látunk, érzékelünk.
Nagyítás 400-szoros, oldat 1:10, vizsgálat a mintavétel napján szobahőmérsékleten, kamera 3,2 Mpixel.
Azt hozzá kell tennünk, hogy a mikroszkóp élő képe a szemmel sokkal részletgazdagabb és élesebb.
No till terület videója
Nagy mennyiségű szerves anyag, aminek a kontúrjai élesek, azaz a bomlás "kezdeti" fázisában vannak. A kezdeti idézőjeles, mivel itt azért már mégis csak mikronokban beszélünk a méretekről...
A talaj eléggé agyagos, ásványos, de a sűrűség még jónak mondható.
Januárhoz képest nagyon nagy mennyiségű és változatosságú baktérium, hiszen van mit enniük, a talaj takart és az időjárás is enyhe. Ezek nagyon jó alapok a tavaszi zsongáshoz!
Min till terület videója
Nagy mennyiségű szerves anyag, aminek a kontúrjai már elmosódottak, azaz a bomlás előrehaladottabb fázisában van.
A talaj eléggé agyagos, ásványos, de a sűrűség még jónak mondható.
Januárhoz képest nagyon nagy mennyiségű és változatosságú baktérium, hiszen van mit enniük és az időjárás is enyhe. A videó végén látható hosszú fonálszerű valami egy gyökérdarab, nem gomba.
Konvencionális terület videója
A szervas anyag ritka, ami van pedig elmosódott kontúrú, tehát a bomlásban előre jár. Kevés ásványi anyag szemcse látható, ami a nagy kimosódásnak tudható be. Baktériumok mennyisége kevés, mozgásuk lassú, nem vitális.
Összefoglalva
A vitális, változatos, nagy mennyiségű mikrobiológia adja az egészséges talajéletet. Télen ez az intenzitás természetszerűleg csökkent, de nem tűnik el! Sőt! A körülményekhez képest a legnagyobb aktivitás:
-
eltárolja a tápanyagot (nem engedi kimosódni), hogy a tavaszi növényugrás idején azonnal készen álljon a hasznosulásra;
-
Építi a talajt a folyamatos rezgéssel, biofilm képzéssel, szerves és szervetlen anyagok egymáshoz építésével (aggregátum képzés);
-
Kordában tartja a betegséget okozó mikróbákat télen is;
-
Megköti a szenet és nem engedi CO2 formájában elpárologni.
A Notill talajban a bomlás még kezdeti fázisban volt, ami egyáltalán nem baj, hiszen még van 2 hónap a tavaszi bummig. Így a takarónövény, mint zöldtrágya forrás is tovább kitart tavasszal.
A Mintill talajban nagyban megy a tápanyag gyártás, előrehaladottabb állapotban, mint a Notillben, de ez is rendben van még. Ismerve a zöldtrágya mennyiségét, lesz még tápanyag tavasz végén is.
A konvencionális talaj kiszolgáltatott: a talajélet alacsony, hiszen nincs tápanyag, ami etetné. Így tavasszal kell majd a starter műtrágya, ha biztosítani akarja a gazda tápanyag feltételeket.
Döntsd el magad, hogy melyik a szimpatikusabb.
Szerves trágya? Kezelt trágya!
2018. február 05.
A szerves tápanyag pótlás része a szerves állati trágya visszajuttatása a talajba. Az ősi agrikultúra része, de mint minden ez is megváltozott napjainkra: nem úgy és nem annyi ideig tároljuk, érleljük, mint dédapáink, aminek az árát a talaj minőségének romlásában fizetjük meg. Beszámolónk célja, hogy segítsük a szerves trágyát használókat a legnagyobb siker elérésében.
Hol tartunk most?
Az elmúlt ötven év mezőgazdasági irányzata több szempontból is kedvezőtlenül hatott a szerves trágya használatára. Száz évvel ezelőtt még annak a gazdának lehetett földje, akinek volt állata is, hiszen szerves trágyával volt képes a termesztett növényekkel levitt szerves anyagot pótolni. A szerves trágya nagy kincs volt, ennek megfelelően is bántak vele. Trágya szarvasba rakták és megvárták míg megérik. Ez minimum 1 év volt, de a germán zarathustra mezőgazdaság 3 évig várt a kész érett trágyára és közben 3 havonta kezelte valamilyen módon.
Kemenesy Ernő 1961-ben megjelent A földművelés irányelvei című tankönyvében még így fogalmaz:
"Minden lehetőséget ragadjunk meg, hogy minél több és minél jobb minőségű szerves trágyát termeljünk, s a cél az legyen, hogy egy szál szalma vagy egyéb szerves anyag se menjen veszendőbe, hanem minden szerves maradék belekerüljön az üzem szervesanyag-körfolyamatába". Minden szónak súly van!
A műtrágyák fokozatosan csökkentették a szerves trágya jelentőségét és használatát. A kétezres évektől kezdve olyan mértékben csökkent az országban a haszonállat állomány, illetve koncentrálódott nagyüzemi állattartás, hogy maga az alapanyag sok gazda számára alig elérhető. Akinek pedig van a Nitrát Direktíva terheit nyögi a maga betonozott trágyatárolóival, kijuttatási korlátaival. Van akinek több tízezer tonna van, van aki meg 50 km-es körzetből sem tud szerezni. A szállítás pedig nagyon drága és gazdaságtalanná teszi a használatot.
Mindeközben pedig elveszett a legértékesebb tudás: a szerves trágya helyes kezelése. Minden átgondoltság nélkül állnak trágya halmok a földek szélén vagy a tárolókban és csak rohad az értékes anyag.
A világ azonban tovább haladt körülöttünk és olyan trágyakezelési módszereket dolgozott ki, amelyek óriási hozzáadott értékkel bírnak a talaj tápanyag-gazdálkodásban.
Tipikus szántóföldi kép. Megszoktuk, de helytelen tárolás, viszont legalább van talajkapcsolat
Ezt követeli a Nitrát Direktíva. Ez is helytelen tárolás és talajkapcsolat sincs. Teljes zsákutca.
Miért kell a trágyát kezelni? A természet tudja!
A kérdés jogosnak gondolhatjuk, hiszen amikor az állatok kint legelnek a mezőn és oda pottyantanak, ahol állnak, ott sincs trágya kezelés. Ez azonban csak első ránézésre igaz: a természet valójában beindít egy olyan folyamatot, amely során a trágya teljesen átalakul, kezelődik. Az állatok emésztése levegőtlen, így a trágyában lévő mikróbák is anaerobok, a trágya pedig savas. A legtöbb betegséget okozó mikróba épp ezeket a körülményeket kedveli. Mindeközben pedig a talaj a levegős, aerob biomasszát szereti. Azt is tudjuk, hogy a trágya tovább hordozza a gyommagvakat, amik a talajra kijutva csíraképesek.
A trágyának tehát valahogy természetes úton át kell alakulnia. Mi is ez a folyamat?
Ez már alakul: rétegzett, súlyozott, védett, formázott tárolás. Ez lenne a minimum.
Nagyban megy az aprítás, lazítás, levegősítés és oltás
A nap és a szél kiszárítja a trágyát a mezőn, ami jelent egy UV fertőtlenítést és egy lyukacsos, könnyed szerkezet kialakulását is. Közben megjelennek a bogarak és a rovarok, akik három dolgot tesznek: kieszik belőle a gyommagvakat, a nagyobb darabokat aprítják és a testükön, lábukon hordozott aerob mikróbákkal beoltják azt. Közben pedig az eső folyamatosan nedvesíti, így az oxidatív, levegős lebomlás, a talajba jutás folyamatos. Ez már nem az állatból kiesett trágya, hanem egy átalakult biomassza! Ez még azonban nem a vége, hiszen a valódi átalakulást a talajlakó mikróbák végzik. A talajba frissen bejutott trágya tápanyag értéke még túl magas. Figyeljük meg, hogy a trágya körüli harsány zöld füvet a marha, ló nem legeli le, otthagyja. Ennek a túl magas nitrát tartalom az oka, ami pedig káros a szervezetre. Tehát a talajba került "trágya" bekerül egy olyan biokémiai rendszerbe, amiben először vízoldékony tápanyagok keletkeznek, majd a mikróbák biológiailag megkötik a testükben ezeket, végül pedig megtörténik a detoxifikáció és a humuszképződés. Addig azonban hétszintű átalakuláson megy keresztül. Fantasztikus!
A nyers trágya káros hatásai a talajra - óriási pazarlás és fertőzés
Nyers trágyának nevezzük az állati trágya azon állapotát, amikor még nem történt meg a tápanyagok vízoldékonnyá válása és a detoxifikáció. Ehhez szabályozott levegős körülmények (oxidatív lebomlás) vagy szabályozott levegőtlen körülmények (anaerob fermentáció vagy erjesztés) kellenek. Ellenkező esetben a trágya rothadni kezd, ami a legnagyobb pazarlás és talajkárosítás.
Rothadás során szabályozatlan lebomlás történik:
1. A trágya egyes részein vegyesen történik az átalakulás, ami vegyes trágya minőséghez vezet.
2. A levegőtlen körülmények miatt megmaradnak a betegséget okozó baktériumok, gombák, amelyekkel lefertőzzük a növényeinket is.
3. A lebomlás során olyan hullamérgek keletkeznek, mint a cadaverin, putrescin, fenolok, alkoholok, amelyek a fehérjék gátolt felépüléséből származnak. Ezek mérgezők a növényekre. A kórokozóknak szükségük van ezekre a ptomainokra szaporodásukhoz.
4. Egy aerob folyamatban szerves formában kötődik meg a szén. A rothadás során a szén kivonódik a szerves anyagokból és metán (CH4) formájában elpárolog. Így van ez a nitrogénnel, foszforral, bórral, kénnel is. Micsoda veszteség!
5. A nyers trágya talajba juttatásával energiát vonok el a talajomtól. A talajlakó mikróbáim azzal lesznek elfoglalva, hogy megküzdjenek a trágya lebontásával, tápanyag feltárásával, az ellenséges mikróbákkal és a mérgekkel, ahelyett, hogy a növényem számára tárnának fel tápanyagot. Az egyébként is gyenge talajélettel bíró szántóföldjeinknek ez nagyon nagy terhelés.
A méreganyagok semlegesítése azok oxidatív fázisba történő vezetésével történik. Ehhez levegő kell.
Mit jelent ez gazda nyelven? Veszek trágyát sok pénzért, kijuttatom sok pénzért, miközben elpazarlom az értékes tápanyag tartalmat és még jól le is fertőzöm a talajom toxikus anyagokkal, gyommagvakkal és betegséget okozó mikróbákkal. Rossz üzlet.
Ismerjünk meg 3, sikeres, nagyüzemi trágyakezelési módszert
A kezelés során a trágyát valamilyen módon irányított lebomlási, majd feltáródási folyamatba visszük. A lényeg a kontrollált folyamatokon van, azért, hogy az eredmény és a minőség is kontrollált legyen.
1. Levegőtlen erjesztéssel készült "bokashi"
2. Riolittufával rétegzett trágya szarvas
3. Szabályozott levegős humuszkomposztálás
Az, hogy melyik módszert alkalmazom függ a rendelkezésre álló alapanyagoktól, műszaki infrastruktúrától, a kitűzött minőségi céloktól, elérhető munkaerőtől, tapasztaltságunktól és elhivatottságunktól.
1. Levegőtlen erjesztéssel készült "bokashi"
A kezelés során a trágyát Effektív Mikroorganizmusok (EM) mikrobiológiai készítménnyel beoltjuk, majd teljesen légmentesen 8-10 hétre lezárjuk. Ezalatt az EM lactobacillus állománya (no meg a többiek) egy tejsavas erjedésbe viszik a trágyát, aminek az eredménye a "trágya bokashi", amely vízoldékony tápanyagaiban feltárt, de még újjá nem szerveződött anyag lesz. Már nem trágya, még nem komposzt. Ha valakinek a szenázs készítés ugrik be, jó úton jár.
Mi szükséges hozzá?
Alapanyagok:
40-50% nedvességtartalmú trágya
3 liter EM/tömör m3 trágya
magas széntartalmú anyag (melasz, szalma, faapríték, rizspelyva, stb.) a nedvességszint beállításához és a szén biztosításához
A kőzetlisztek hozzákeverése (alginit, pumicit, dudarit riolittufa, stb.) nagyon jó ötlet.
Műszaki infrastruktúra:
Tömörítő gépek és silótér mint a szenázsnál
vagy
Hurkába töltés saját vagy bérelt eszközzel
Kiskerti méretben egy zárható hordó
Az eredmény egy finoman omló, savanykás illatú, tápanyagaiban feltáródott anyag, a bokashi. Mikrobiológia változatossága alacsony, de stabilizált tápanyag szintje a maximumom van, miközben még a gyommagok is megsemmisülnek és a detoxifikáció és végbe megy.
Ebben a formájában készen áll a kijuttatásra 3 t/Ha mennyiségben.
Az alábbi táblázat 4 bokashi tápanyag kimutatását tartalmazza 1:5 vizes oldatban. Érdemes elidőzni a számokon különös tekintettek a kálium és foszfor szintekre. A kalcium és magnézium aránya is pont jó, a vastartalom pedig kifejezetten magas.
2. Riolittufával rétegzett trágya prizma
A módszert dr. Köhler Mihály fejlesztette ki, a riolittufát pedig a Colas bányássza és forgalmazza 3 szemcseméretben.
A kezelés során a trágyát riolittufa-őrleménnyel rétegezzük, dúsítjuk. A hozzáadott mennyiséget az adatt talaj Arany féle kötöttségi száma határozza meg. Amennyiben a talaj laza, vagy kötött szerkezető nagyobb mennyiséget adunk hozzá. A komposzthalom méretét mindig a rendelkezésre álló szerves anyag mennyisége határozza meg, de egy prizma max SZ2-3m x M3-5m x H5-6m.
Az első réteg a riolittufa a leszivárgó trágyalé felszívására, majd 40 cm trágya, majd 5 cm riolittufa. Nagyobb szemcseméretű riolittufa-őrleménnyel meghatározott távolságban vízelvezető pontokat alakítunk ki, ahol időről időre belocsoljuk a prizmát, hogy az nedves maradjon.
Mi szükséges hozzá?
Alapanyagok:
trágya
riolittufa
Műszaki infrastruktúra:
Rakodógép
Víz a locsoláshoz
Az eredmény egy aerob módon lebomlott félkész komposzt. Mikrobiológia változatossága közepesen magas, és stabilizált tápanyag szintje a maximumom van, a detoxifikáció végbe megy, de a gyommagok nem semmisülnek meg.
Ebben a formájában készen áll a kijuttatásra 3 t/Ha mennyiségben. Előnye, hogy forgatás és szinte gondozás mentes, viszont 6-10 hónap alatt van készen.
3. Szabályozott aerob humuszkomposztálás
Nem titkoltan ez a módszer áll hozzánk a legközelebb egyszerűen azért, mert messze a legmagasabb minőséget eredményezi. Az osztrák Urs Landmanagement módszertanát vettük át és adjuk tovább a gazdáknak. Ausztriában több mint 300 kisgazdaság komposztál a módszerrel és az így készült komposztok sorra nyerik a komposzt versenyeket.
Az elkészítés történhet ipari méretben géppel és kiskerti méretben kézzel.
Ennek a komposztnak a célja a maximális mikrobiológiai változatosság és mennyiség, nem pedig a tápanyag tartalom. Arra ott van a zöldtrágya. A teljes folyamat során kínosan ügyelünk arra, hogy levegős, oxidatív állapotban tartsuk a lebomlást és a felépülést. Ennek megfelelően ez egy intenzív forgatásos komposztálás. A befektetett munka azonban meghozza az eredményt: egy olyan talajoltó anyagot kapunk, amelyben MÁR a komposztálás során rövid szénláncú friss humusz keletkezik, amely GYÓGYSZER az erodálódott talajnak!
2017 tavaszán kézzel készítjük az 1,2 m3-es prizmát
Alapanyagok
A receptúra úgy áll össze, hogy az összetevők C:N aránya 25:1 legyen. Ez biztosítja a kiegyensúlyozott thermo reakciót. Minél változatosabb biomasszát viszünk be, annál magasabb fokú lesz a mikrobiológiai diverzitás. A klasszikus receptúra: 40-50% almos trágya, 20-30% friss, zöld anyag, 10-20% barna anyag (vékony ágak, gallyak, szalma), 5-10% agyag, talaj, komposzt, 5%. Továbbá kőzetlisztek (alginit, pumicit, riolittufa, stb.) is keverhető, amivel speciális komposztok állíthatók elő.
Gépek, eszközök
Nagyon rövid idő áll rendelkezésünkre (8-10 hét) a teljes komposztálási folyamatra, ezért nagyon fontos a bevitt anyagok megfelelő előkészítése. A kalapácsos faaprítóval a biomasszát elő kell, aprítani. A késes faaprítékoló nem megfelelő.
A thermo szakaszban a forgató berendezés feladata a homogenizálás, keverés, levegősítés, nedvesítés. A forgató kapacitása 200-1200 m3/óráig terjed. Lehet traktor hajtású, vagy önjáró. Fontos a menetsebesség (200-600 m/óra) és a forgási sebesség (540-1000 rpm). A kész prizmát TopTex 200-as fóliával védjük a környezeti hatásoktól (csapadék, szél, napsugárzás), hogy az irányított folyamatot fenn tudjuk tartani.
A napi vizsgálatokat °C és CO₂ mérővel, a nedvességet a kezünkkel mérjük. Ezek alapján döntjük el, hogy aznap forgatunk és/vagy nedvesítünk is a forgatóval. A nedvesítést a forgató végzi.
Hetente kémiai tesztet (pH, NO2, NO3, NH4, H-SO3) végzünk az erre kifejlesztett Lübke-féle laborral. Az 5. héten átrostáljuk a félkész komposztot, mely lehet traktor meghajtású vagy önjárú rosta majd az érlelő térben a 9. hétig pihentetjük.
Gyártási folyamat
A nagyüzemi komposztálást a komposztmester és a gépkezelő együtt végzi.
A terület 1-3%-os lejtésű legyen A prizmák között 1,8 méteres traktor út van.
A komposztálás során egy olyan szabályozott, irányított környezetet hozunk létre a prizmában, amely célja az aerob mikrobiológia magas szintű jelenléte.
A prizma mérete SZ2-2,5m x M1,2m, hossza a helytől függ (50-100-150-200 méter).
Az 1-2. hét intenzív thermo szakasz, ahol max 68°C a hőmérséklet, a CO₂ szint gyakran 12% feletti. A 3-5. hét a felépülési időszak, amikor a lebomlott szerves anyag új struktúrát alkot. Ezekben az időszakokban akár naponta is meg kell forgatni a prizmát. A hőmérséklet fokozatosan csökken, a nedvesség tartalom 55-60% körüli.
Az 5. héten a prizma bekerül a rostatérbe, ahol 2x2 cm rostán megy át. A nagy méretű frakció visszamegy a thermo szakaszba, a kisebb frakció pedig az érlelőtérbe. Eddigre a komposzt térfogata már 50-60%-kal csökken.
Az érlelőtérben újra prizmákat készítünk és a napi mérések mellett hetente vizsgáljuk a pH, NO2, NO3, NH4, H-SO3, vezetőképesség szintet az erre kifejlesztett Lübke-féle laborral. Ezek a paraméterek jelzik a komposzt érettségét, amely 8-10. hétre várható.
A kész komposztot a készárú tárolóban tároljuk felhasználásig, de max. 6 hónapig.
A kész komposzt finom, föld és eső illatú, morzsalékos, sötét barna vagy fekete színű földszerű, nyirkos anyag. pH szintje 7-8, NO2=0, NO3=200-300 ppm, NH4=0-1, vezetőképesség max 2., H-SO3=0. Mikrobiológiai összetétele a Soil Food Web mikroszkópos vizsgálata alapján számítható.
Felhasználása közvetlen talajra juttatva 2-10 t/ha mennyiségben, vagy 15l/1000 l mennyiségben komposzt tea alapanyagként, amely 10 Ha kezelésére elegendő.
2016 tavaszán géppel készítjük a prizmát
Lábjegyzet a módszerekhez
Emlékezzünk, a bevezetőben idéztük Kemenesy tanár urat:
"Minden lehetőséget ragadjunk meg, hogy minél több és minél jobb minőségű szerves trágyát termeljünk...".
Minden kezelt trágya és komposzt annyira lehet jó, mint amilyen az alapanyag minősége! Próbáljunk meg rothadt alapanyagokból finom rakott krumplit készíteni. Meg tudjuk enni, de betegek leszünk tőle és a vitalitásunk, munkakedvünk igencsak lecsökken. Így van ez a mikróbákkal. Gondoljunk úgy az alapanyagokra, mint mikróba kajára: őket kell megetetnünk, jóllakatnunk egészséges, jó minőségű, magas energia tartalmú tápanyaggal.
Oda kell figyelnünk a trágya istállóban eltöltött idejére. Egy olyan alom, amit rendszeresen fertőtlenítenek, vagy 2-3 hónapon belül az állatok féregirtót kaptak vagy hormonkezelést, az drasztikusan befolyásolja a trágyakezelés eredményességét. Ahol az állatokat masszívan vegyszerezett takarmánnyal etetik, ott a trágya sótartalma olyan magas lesz, hogy az a komposztban továbbmaradva csírázás gátló hatású is lehet.
a rendelkezésre álló biomasszával bölcsen és felkészülten.
A legjobb a kezelést már az alomban elkezdeni. Erre buzdítunk mindenkit. Így lehet a trágya energia minőségét legjobba megőrizni a fenti kezelések valamelyikéig. Használjunk az alomban EM-et és bioszenet (lásd. Állatjólét szolgáltatásunk), vagy kezeljük ezzel az alapanyagokat, amíg azok a prizmába nem kerülnek.
A komposztálás olyan mint a foci, meg a marketing: mindenkinek van egy jó ötlete hozzá. De közben egy komoly szakma is, ezért képzünk komposzt mestereket. Elképesztően jó dolog az élettel dolgozni, látni a változást nap, mint nap, majd megtapasztalni a talajban kifejtett erejét.
Kívánjuk, hogy a gazdaságok, kiskertek ismerjék fel újra a szervas anyag körforgás jelentőségét és bánjanak
Tavaszkezdet biológiai szemléletben
2018. március 14.
A tavaszi tevékenységeink nagyban megalapozzák az évben tapasztalható további talaj,- és növényteljesítményt legyen ez őszi vagy tavaszi kultúra, gabona, zöldség vagy gyümölcs. Hozzá tudunk járulni vagy épp el tudunk venni a sikerből egy-egy jól vagy rosszul időzített tevékenységünkkel. Cikkünket néhány példát hozunk arra, milyen az, ha biológiai szemmel végezzük a tavaszi munkákat.
Ha szeretnénk elképzelni, hogy mi történik a talajban a talajlakó mikróbákkal így kora tavasszal, a legegyszerűbb, ha belegondolunk saját állapotunkba. A téli hidegek, a párás vagy épp jégszáraz levegő, a sok csapadék, a friss gyümölcsök és zöldségek okozta vitaminhiány, a melengető napsugarak hiánya bizony rányomja bélyegét fizikai és lelki állapotunkra. Fáradékonyabbak, ingerlékenyebbek és levertebbek vagyunk tavaszi-nyári énünknél. Alig várunk egy-egy napos délelőttöt, langyos szellőt, a friss hónapos retket, hogy visszanyerjük erőnket.
Valami hasonló történik a termőföldjeiken a természetben is, hiszen tudjuk, hogy hasonlóan hozzánk, hasonló életfeltételek segítik vagy gátolják a talajlakó mikrovilág működését.
Mi jellemi 2018. márciusában a termőföldeket legyen az szántó vagy konyhakert:
-
Hideg, hűvös talaj. Eső, fagy, hó, eső = lassan melegedő talaj, amiben olyan hideg rétegek alakultak ki 10-20 cm mélységben, ami lassítja a talaj melegedését és száradását is.
Következmény:
A mikrovilág 8-12 fokos talajhőmérséklettől aktivizálódik igazán, ami pedig a tápanyag feltárásnak előfeltétele. Ezzel a növények is lassabban indulnak meg a tavaszi regenerációban.
-
Átázott talajok. A sok eső kitölti a talajpórusokat és levegőtlenné teszi azt.
Következmények:
A talajban jelentősen megnő a levegőtlen körülményeket kedvelő, anaerob élőlények száma, ezzel pedig potenciálisan megnő a jellemzően anaerob kórokozó gombák, baktériumok, egysejtűek jelenléte épp a gyökérzónában.
További fontos következmény, hogy a denitrifikációért, azaz a nitrogén körforgásban a légköri nitrogén előállításáért (NO3-ból N2O, NO, N2) felelős baktériumok szaporodnak fel abban a zónában, ahová épp a tavaszi nitrát-nitrogén műtrágyát tesszük. Ez tovább növeli a nitrát hasznosulás veszteségét.
Hosszabb ideig tartó vízállás esetén a gyökerek befulladhatnak és elpusztulhat a növény.
-
Átázott, fekete tarlók. Az eső szétmossa a hantokat és leiszapolja a talajt. Az agyag-humusz-kolloidokat lemossa a víz az egyéb talajszemcsék felületéről, ami kitölti a pórusokat és levegőtlenné teszi azt.
Következmények:
Hasonlóan a víz póruskitöltő hatásának csökken a talaj oxigén és egyéb gázcsere képessége, amely csökkenti a növényeink számára alapvetően kedvező levegős mikróbák életterét.
A tömörödés igencsak kedvez sok gyomnövényünknek, amelyek ezt kifejezetten kedvelik. A mezei acat, parlagfű, paréjfélék ennek a jele.
A legfontosabb feladataink tavasszal
Alapvetően négy fontos feladatunk van ebben az időszakban:
1. Az őszi vetésű növények serkentése
2. A talaj levegőzöttségének javítása
3. A tavaszi vetés magágykészítése
4. Gyomkezelés
Ezeknek a tevékenységeknek a nagy kihívása, hogy a talajunk a téli nedvességet megtartsa, jól raktározza a tavaszi, nyári időszakokra.
A komposzt tea hatása a kora tavaszi időszakban
Az őszi vetésű növények tavaszi serkentésében levélre fújva jelentős támogatást képes a tea nyújtani. Növényi növekedés serkentő hormonokat választanak ki a tea mikróbái, amelyek a téli fagy okozta hámsérüléseket gyógyítják.
A levegőtlen talajba friss levegős mikróba utánpótlást adunk, amelyek azonnal elkezdik kiszorítani a patogéneket.
A vizes talaj miatt beposhadt területeken az algákat feldolgozzák a tea élőlényei, ezzel gyorsítva a terület helyreállítását.
A tápanyag feltárást azonnal serkenteni tudjuk.
A hideg talaj miatt késlekedő tavaszi melegedést kompenzálhatjuk.
A téli kifagyó vagy áttelelő takarónövény biomasszát, mint zöld trágya bontását azonnal megkezdhetjük egyidejűleg a bedolgozással.
A közkedvelt bokrosító hengerezés hatásosságát javítja, illetve az okozott hámsérülést, amely egyben potenciális fertőzési pont a betegségeknek, kezeli, védelmet nyújt.
A fenti felsorolásban törekedjünk az egymenetességre. Minden talajművelő eszközre felszerelhető egy permetező sor, illetve a traktor orrára egy tartály, amivel a komposzt teát ki tudjuk juttatni. Ennek megtervezésében pontos műszaki tanácsot adunk.
Vegyszermentes gyomkezelés
A tavaszi gyomok egyik biós kezelése lehet a kora márciusi gyomkelesztő magágy készítése egy kombinátorral, majd a tavaszi kultúra vetése előtt pár nappal a terület megkapálása egy kultivátorral vagy tárcsával. Kultivátor esetén figyeljünk arra, hogy a kapák végén lúdtalp kapák legyenek átfedésben. Tárcsa esetén pedig a lapok állítható dőlésszöge adhat sikert a 100%-os gyökérvágásban. A most tavasszal tapasztalható nedvesség miatt azonban ez a módszer nem biztos, hogy kivitelezhető a taposási, tömörödési kár miatt. Itt kell majd bevetni a jól időzített gyomfésűt az állománykezelésben.
Az áttelelő takarónövény keverék tavaszi hengeres döntése, majd az ebbe történő direktvetés egy nagyon sikeres megoldás. A mulcson hagyott növényi szárak elveszik a fényt a fényigényes egynyári gyomoktól, míg a vetett kultúránk előnybe kerülhet az évelőkkel szemben és azok jelenléte kordában tartható.
Nedvességmegőrzés
A legfontosabb tevékenységünk a téli csapadék megmentése az ínséges tavaszi, nyári időszakra. Az utóbbi három év egyértelmű tapasztalata, hogy annak lesz nyertes nyári időszaka, aki márciusban a legjobban bánik a csapadék eltárolásával.
Ez egy összetett kérdés, azt azonban leszögezhetjük, hogy minden tavaszi talajmunka szárítani fogja a talajt, megnyitja a felszínt, aminek folyamatos kipárolgás a következménye. Szárító hatás növekvő sorrendben: hengerezés, kombinátor, tárcsa, tavaszi szántás (!). Amennyire csak lehet dolgozzunk sekélyen és azonnal zárjuk egy jó hengerrel a talajt. Szántás esetében a legjobb megoldásnak az egyszerű, nem túl nagy sebességgel történő hengerezést látjuk nedvességmegtartás szempontjából. Azt is hozzá kell tenni, hogy a direktvetéssel egyáltalán nem nyitjuk meg a talajt, ezért a vízveszteség is minimális.
Az itt megmentett víz biztosítja a mikróbák életfeltételét, hogy sikeresen tudjanak működni, szolgáltatni a növényük számára. Ennek fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni!
A fotó Kökény Attila előadásából származik
Mikrobiológia célzott etetése
Tudjuk, hogy az egyes mikrobiológia csoportok milyen tipikus növényi maradványokat szeretnek fogyasztani. Így azokat célzottan tudjuk talajfelszínről etetni. Egy egyszerű és jó módszer a baktériumok tavaszi felpörgetésére, ha lucerna darát vagy pelletet szórunk a talajra 150-200 kg/Ha mennyiségben egy gabonás vagy zöldséges területen. Ha a gombákat akarjuk etetni egy fás vagy bokros gyümölcsösben, akkor a szója dara vagy pellet kiváló megoldás, de már egy szalmatakarás is működik. Locsoljuk be a kiszórt anyagokat komposzt teával.
A legnehezebb döntés
A legnehezebb döntés az, ha nem megyek ki a földre és nem csinálok semmit. Pontosabban épp a passzivitásommal teszem a legtöbbet a talajomért! Márpedig egy ilyen télvégen, tavaszkezdeten, mint a mostani, úgy látjuk, csupe ilyen döntést érdemes hozni. Hogyan is értjük ezt?
Kezdjük azzal, hogy a február végi fagyon mennyien mentek ki műtrágyát szórni. Mert ugye "akkor lehet", meg azt "ki szoktuk vinni", meg "kell a növénynek a nitrogén, hogy meginduljon". Indok van bőven. Sokan nem is tudják, hogy ennek a kivitt műtrágyának a nagy része kimosódik vagy lekötődik anélkül, hogy a növénnyel bármilyen kapcsolatba kerülne. Ez mind effektíve pénzkidobás és környezetszennyezés. Egy ilyen helyzetben nehéz döntés nem kimenni, tudjuk. De ma már vannak olyan starterek, folyékony injektálható műtrágyák, amelyekkel ez pótolható.
A legnagyobb veszélye a mostani vizes földeknek a tömörödés. Nagyon észen kell lenni, hogy NE MENJÜNK KI SE A VIZES, SE A NYÍRKOS TALAJRA, mert olyan tömörödési kárt okozunk, amelyet évek kijavítani, ha egyáltalán lehetséges. Képesek vagyunk 80-100 cm mélységben a teljes talajszekciót összepréselni, főleg a forgókban. Ebben a jelen szituációban kétszer gondoljuk meg tavaszi talajművelési, gyomirtási, műtrágyázási, vetési szokásainkat és gondoljuk meg, hogy van-e alternatíva, más mód a kívánt eredmény elérésére. Tegyünk meg mindent, hogy minél később menjünk ki a talajra a káros tömörödés elkerülése érdekében. Időzzünk el a következő fotón és gondoljunk bele abba, hogy hány lóerő, mennyi gázolaj, mekkora gépek és mennyi idő kell ezeknek a tömörödési szinteknek a helyrehozatalában. Vegyük azt is figyelembe, hogy ahol tömörödés van a talajban ott károsul a vízháztartás, intenzíven megjelennek a gyomok és kórokozók, a gyökérzet fejlődése akadályba ütközik, stb.
Kívánunk sok földszeretet, nyugalmat és kitartást ezeknek a legnehezebb döntéseknek a meghozatalában!
Őszi munkálatok biológiai szemléletben
2018. szeptember 6.
Mindannyian örülünk a bőséges termésnek. Számoljuk a kilókat, a tonnákat és lássuk be legtöbben alig gondolunk bele, hogy ez mennyi tápelem felhasználással, mikrobiológiai aktivitással, humusz felhasználással sikerült a talajnak teljesíteni. Amikor egész nap kint dolgozunk a földeken, este jól esik a gazdag vacsora, ami visszapótolja az egész napi energia felhasználást. Így van ez a földekkel is. Magas teljesítményt=terméseredményt várunk el, így tehát bőséggel el kell látni tápanyaggal. De mit is etetünk valójában? A növényt? Vagy a talajt? Vagy a talajlakó élőlényeket?
Tarlóhántás-alapművelés biológiai céljai az egymenetesség jegyében
A biológiai szemléletű Talaj Humusz Menedzsment technológiában minden tevékenység azt a célt szolgálja, hogy a talaj mikrobiológiának a legjobb életfeltételeket biztosítsuk figyelembe véve az elkövetkező gazdasági főnövényünk (utóvetemény) igényeit. Ebben az értelemben a nyári-őszi talajmunkáknak három célját lehet definiálni.
1. A szerves anyag levegős lebomlásának biztosítása
A sekély tarlóhántás ennek az eszköze. Azért javasoljuk csak 5-10 cm-en elvégezni ezt a műveletet egy jó minőségű sekély tárcsával, vagy könnyű kultivátorral, mert ebben a zónában van elég oxigén a levegős lebomláshoz. Lefordítva ezt mikrobiológia És ne feledjük: a tápanyagot mindig tartsuk a gyökérzónában figyelembe véve a kimosódást is!
Mit tehetünk egy menetben: komposzt tea permetezés, huminsavas kezelés, nyári takarónövény vetés, talajzárás
2. Az utóvetemény gyökértípusának megfelelő mélységű lazítás=alapművelés
Bolytos,- vagy karógyökérzet? Ebbe a mélységbe kell lazítanunk. Bolytos gyökerű főnövényünknek 20-25 cm a szükséges mélység, a karógyökérnek már 40-45 cm. A munkaművelet előtt szúrjuk le gazdapálcánkat több helyen a táblában. Ha a pálca lemegy a kívánt mélységbe, akkor spóroljuk meg a munkát és álljunk vissza az udvarra a traktorral. Ha nem, akkor csak a szükséges mélységben dolgozzunk.
Ha tavaszi kultúránk lesz, akkor bátran végezzük már most el az igényelt munkamélységben a lazítást. Majd mihamarabb vessük bele a téli takarónövényt, aminek a gyökerei ki fogják tölteni a lazítást, így az tavaszra is megmarad.
Mit tehetünk egy menetben: komposzt tea permetezés, huminsavas kezelés, nyári takarónövény vetés, talajzárás
3. Vízproblémák esetén mélylazítás
Abban az esetben döntsünk úgy, hogy 40-50 cm-nél mélyebben dolgozunk, ha a területtel vízellátási problémák vannak. Pl. 2018 tavaszán megállat rajta a víz. Ilyenkor szükséges az alálazítás a vízelvezetés javítására, a mélyebb rétegek levegőhöz juttatása.
Mit tehetünk egy menetben: komposzt tea csorgatás, talajzárás
Hol van ebben a biológia?
Minden egyes fenti művelet lényegében a talajlakó mikróbák minél zavartalanabb támogatásáról szól. Támogatjuk őket friss oxigénnel, szén utánpótlással a bekevert szerves anyag (szármaradványok, szerves trágya, komposzt) révén, a takarónövények majdani gyökérzetével, talajtakarási és zöldtrágya szolgáltatásaival és friss mikrobiológiai utánpótlással, mert azt mi emberek is tudjuk, hogy együtt, nagy csapatban könnyebb és jobb a munka. Az erőket a 10-20 centis gyökérzónába koncentráljuk és ott dolgozunk a lehető legkisebb intenzitású beavatkozással azért, hogy ne bolygassuk fel totálisan a talajban kialakult talaj táplálékhálót.
Amennyiben ezek a feltételeket jól biztosítjuk, a talajlakó mikróbák nagy tempóban kezdik el feldolgozni a szerves anyagot és kötik azt meg a testükben a talajszemcsékhez ragadva a kimosódás és/vagy a kipárolgás helyett. Ilyen módon talajt is építünk és a műtrágya/növény védőszer kiadásokon is spórolunk igen jelentősen.
A jobboldali képen egy komposzt teával kezelt sekély gabonatarló hántás eredményét láthatjuk 2 héttel a beavatkozást követően. Ehhez kell a nedvesség is, természetesen. Porszáraz talajon ezek a lebontó folyamatok megakadnak, amíg a víz meg nem érkezik.
A biológiai gazdálkodásban az lesz a nyertes, aki képes átlátni, hogy egy adott művelettel hogyan képes a legnagyobb hatást együttesen elérni a szerves anyag pótlásban, gyomkezelésben, talajmunkában és a mikrobiológia támogatásában úgy, hogy közben a lehető legkevesebbszer tapossuk a földet. Kétség kívül a no till gazdálkodás a legjobb, azonban oda el kell jutni. Fel kell építeni a talajt és a tudásunkat is hozzá.
Minden mindennel összefügg. Ezt szemléltetjük a lenti ábrán. Érdemes rajta 1-2 percet elidőzni.
Akkor hogy nézzen ki a földem?
A legnagyobb baj, amit a földünkkel tehetünk a zárás nélküli nyári szántás. Ez a szisztematikus sivatag gyártás legjobb útja. A jelentősen megnövelt talajfelületen akár 1t/Ha szén is kipárolog, a szerves anyag és a humusz eloxidálódik, a víz kipárolog, a talajélet kipusztul. A természet még több gyomnövényt és patogén gombát-baktériumot küld, hogy az okozott katasztrófát helyreállítsa. Ezekre a körülményekre a gazda még több műtrágyával, gyomirtóval, gombaölővel, még több talajmunka menettel válaszol, ami még tovább rontja a helyzetet. A talajnak esélye sincs a téli regenerációra. Zárójelben: ha már valaki szánt, legalább azonnal zárja vissza a talajt!! Nagyon jó egymenetes szántás elmunkálókat lehet kapni.
A második szint a tarlóhántás sekélyen és a korrekt zárás. Mennyire kell bedolgozni a szármaradványt a talajba? Biológiai szempontból épphogycsak: legyen talajkontakt, maradjon fenn a szár 60-70%-a. A maximumot pedig határozza meg az, hogy mi az utóvetemény magágy igénye és hogy a vetéshez használt vetőgép milyen szártömegben képes még dugulás nélkül dolgozni. A jobboldali képen lehetne jóval több szártömeg a felszínen, de legalább a zárás profi. Innen minimális szén és víz párolog ki, ami sokat segít a mikrobiológiának.
A jelenlegi ismereteink szerint a legjobb, amit a talajunkért tehetünk, ha rögtön aratás után (max.3 héten belül) takarónövénnyel vetjük be, ami élő gyökérzetet biztosít az utóveteményig. Ezzel nem hogy csökkentjük a szénveszteséget, hanem elkezdünk szenet pumpálni a talajba. Ami a vizet illeti: válasszunk talajtípusunk és klímánkhoz alkalmas takarónövény keveréket - a mustár-olajretek kombó bizony nem Jolly Joker, ahogy azt már sokan tapasztalhatták.
A jobboldali kép egy ilyen táblát mutat szudánifű-mustár-tillage radish keverékkel gabona után őszi borsó utóvetemény közé.
Szerves anyag bedolgozás
Fővetemény szármaradvány, szerves állati trágya, komposzt, takarónövény, mint zöld trágya, árvakelés, (gyomok.) Ezek mind a talaj szerves anyag utánpótlásának lehetséges módozatai. Három általános szabályt tudunk megfogalmazni.
1. Dolgozd be sekélyen és amennyire csak tudod szecskázd
2. Fújj rá komposzt teát, mert így a tápanyagot és az éhes dolgozókat össze tudod hozni.
3. Dolgozd be akkor, amikor a következő növényt veted a tápanyag veszteségek elkerülése érdekében.
(A gyomokat, mint tápanyag pótlást zárójelbe tettük, mert végtelen számú fajuk irtását mindig egyedileg kell mérlegelni. Vegyszermentes gyomkezelés esetén a rizómás, évelő fajokat nem szabad hagyni.)
Akár szerves trágyát, akár komposztot szórunk, a legjobb időpont az ősz, de csak akkor, ha vetünk is a szórás után. Azaz téli takarónövény vagy őszi vetésű gazdasági növényt vetünk utána. Így a feltáródó tápanyagokat a gyökérzónában és a lombozatban tudjuk tartani a kimosódás helyett. Amennyiben nincs gyökér, ami felvegye a szerves anyagot, akkor az ki fog mosódni a talajvízbe a hosszú téli hónapok alatt. Vagy csak olyan mélységbe kerül ahonnan legfeljebb a kifejlett növényünk képes elérni. Odáig meg majd műtrágyával segítjük a növényt? Most ez a rutin, a pénzpazarlós rutin.
Szerves anyag bedolgozás
Fővetemény szármaradvány, szerves állati trágya, komposzt, takarónövény, mint zöld trágya, árvakelés, (gyomok.) Ezek mind a talaj szerves anyag utánpótlásának lehetséges módozatai. Három általános szabályt tudunk megfogalmazni.
1. Dolgozd be sekélyen és amennyire csak tudod szecskázd
2. Fújj rá komposzt teát, mert így a tápanyagot és az éhes dolgozókat össze tudod hozni.
3. Dolgozd be akkor, amikor a következő növényt veted, a tápanyag veszteségek elkerülése érdekében.
(A gyomokat, mint tápanyag pótlást zárójelbe tettük, mert végtelen számú fajuk irtását mindig egyedileg kell mérlegelni. Vegyszermentes gyomkezelés esetén a rizómás, évelő fajokat nem szabad hagyni.)
Akár szerves trágyát, akár komposztot szórunk, a legjobb időpont az ősz, de csak akkor, ha vetünk is a szórás után. Azaz téli takarónövény vagy őszi vetésű gazdasági növényt vetünk utána. Így a feltáródó tápanyagokat a gyökérzónában és a lombozatban tudjuk tartani a kimosódás helyett. Amennyiben nincs gyökér, ami felvegye a szerves anyagot, akkor az ki fog mosódni a talajvízbe a hosszú téli hónapok alatt. Vagy csak olyan mélységbe kerül ahonnan legfeljebb a kifejlett növényünk képes elérni. Odáig meg majd műtrágyával segítjük a növényt? Most ez a rutin, a pénzpazarlós rutin.
Ha tavaszi kultúránk előtt már nem lesz TN, akkor inkább szórják a trágyát és a komposztot a tavaszi növény elő 2-3 héttel.
Földanya téli álma
Kíváncsiak voltunk, hogy télen tényleg alszik-e a talaj. Mikroszkóppal ki lehet fürkészni, hogy mekkora élet van odalent. Nos, az eredmény bennünket is elképesztett: a legnagyobb nyüzsgést láttuk a mulcsozott és a téli takarónövényes területeken, de a tarlón hagyott területeken is volt élet. Éppen ezért a Talaj Humusz Menedzsmentben az őszi beavatkozásokra nagyon nagy hangsúlyt fektetünk. Egy jól elkapott komposzt teás szórás az őszi állományba és talajra annyit ér, mint akár az összes többi kezelés egész évben. Hogyan nézzen ki az őszi teás kezelés?
Őszi gabona: vetés után 20-30 nappal, de legkésőbb november elejéig
Kukorica-napraforgó tarló: a szármaradvány bedolgozással egy menetben
Téli takarónövény: állományba, levélfelületre október közepén
Zöldséges fóliában az utolsó lekerült állomány után: közvetlen talajra, majd egy réteg trágya és arra is egy réteg permet, majd az egészre szalmatakarás
Gyümölcsös: levélhullatás után a fákra és a talajra egyaránt.
Ezek a kezelések nem csupán az őszi-téli talaj regenerációhoz adnak dolgozókat, hanem elégséges időt is kapunk arra, hogy a teával bevitt mikróbák megfelelően adaptálódni tudjanak az adott talajunk ősközösségéhez. Így amikor beindul a tavaszi zsongás és Földanya megkezdi táncát, akkor egy erős, rendesen felturbózott, karbantartott mikrobiológiai közösség indul neki az évnek.
Bioszén - A mezőgazdaság forradalma?!
2018. december 04.
Nem túl patetikus vagy épp közhelyes korunk mezőgazdasági marketing világában valamiről azt írni, hogy forradalmi? Tele van a piac csodaszerekkel és a csodás hatásokról a kereskedők is regélnek. Aligha hihető valamiről, hogy forradalmi.
A bioszén (biochar, charcoal) és a pirolízis a világ egyik legintenzívebben kutatott témája. A bioszén téma alapja a Terra Preta, amely a legtermőképesebb, ember által létrehozott termőtalaj a világon több ezer éve! Ez tény. A kutatások eredményei valóban meggyőzőek. Ismerjük meg a bioszenet, alkalmazásait és eredményeit a növénytermesztésben és az állattartásban.
Terra Preta
A maja kultúra kiemelkedő a világtörténelemben. Mezőgazdasági szempontból pedig még érdekesebb. Ez a fejlett civilizáció magashegyi, esőerdős körülmények között képes volt több tízezer lélekszámú városokat megfelelő mennyiségű és minőségű élelemmel ellátni. Egyértelmű, hogy abban a korban nem lehetett távolról ekkora mennyiségű élelmiszert szállítani (pl. hűtés hiánya), tehát azt a városok közelében kellett megtermelni: az Amazonas menti esőerdőkben! Az esőerdők rendes évi csapadéka 1500-2000 mm, ezért jelentős a tápanyag kimosódás, nehéz a gazdálkodás. MÉGIS a maja gazdák képesek voltak rá!
Hogyan lehetséges ez?
Kutatók az Amazonas folyó menti esőerdők talaját kezdték el vizsgálni és hamar megtalálták azt gyakran 2-3 méter mélységű fekete színű humuszos feltalajt, amit ma Terra Pretának nevezünk. ). A kutatók azt feltételezik, hogy a hamut és a nagyobb széndarabokat a fertőző betegségek megelőzésére használták az amazóniai indiánok. Rendszeresen faszenet kevertek az ételmaradékhoz, hogy így sterilizálják azt. Amint a biohulladékot a szén segítségével komposztálták vagy fermentálták, a földeken talajjavítóként használták. Állati csontot és összetört agyagedényt is tettek a keverékbe. Ez a módszer tápanyaggal töltötte fel a faszenet és az oxidatív komposztálás hatására megnőtt a faszén felülete és megkötő képessége. Ennek az lett a következménye, hogy a talajba kerülve a faszén képes volt tökéletes tápanyag raktárként és humusz-stabilizátorként (faszén-agyag-humusz komplex) működni.
Bruno Glaser vizsgálatai szerint a Terra Preta talajokban a foszfor mennyisége a természetes talajokhoz képes akár 500 szoros lehet. A széntől és nitrogéntől eltérően a foszfor nem tud felgyülemleni a növény növekedése során, csak adalékanyagok (halcsont, hamu) hozzáadásával. Néhány nagyvonalú becslés azt mondja, hogy hektáronként kb. 500 ember szerves ételmaradékát kellett a szénnel együtt a talajba dolgozni kb. 1000 éven át, hogy ilyen Terra Preta tápanyag tartalmat érjenek el. A Terra Preta évszázadok alatt keletkezett a szerves anyag bioszénnel történő újrahasznosítása révén. Más szavakkal évszázadokig tartott, hogy elérjék a 100 tonna + bioszén mennyiséget hektáronként.
A talajt aztán felfedezte magának a világ és elkezdték kibányászni, aranyáron értékesíteni. Ma már védett a környezet, és párhuzamosan megkezdődött világszerte a Terra Preta reprodukciója.
Bioszén és pirolízis
A technológia alapja a bioszén, angol nevén charcoal vagy biochar. A bioszén nagy széntartalmú, finomszemcsés, porózus anyag, amely a biomassza termokémiai bontása során keletkezik oxigénhiányos környezetben, alacsony hőmérsékleten (<700 oC).
A pirolizálás sarokpontja, hogy a bevitt biomassza hőbontása során a szennyező anyagok hagyják el a bioszenet és úgy semmisüljenek meg, hogy a kéményből csak vízgőz távozzon, környezet szennyező anyag ne! Mindeközben pedig keletkezzen elég mennyiségű és minőségű bioszén. Ezek a feltételek sokáig teljesíthetetlennek tűntek, ma már azonban több pirolízis gépgyártó is képes erre.
Minőség
A bioszénnek három meghatározó minőségi követelménye van: 1. égési szennyezőanyagtól mentes, 2. tiszta szén tartalom, 3. porozitás (a termékbiztonság kiemelten fontos, hiszen a talajba kerülve a bioszén évszázadokra ott marad és kifejti hatását). Az európai Bioszén Alapítvány (European Biochar Foundation) által kidolgozott rendszer szabályozza a bioszénre vonatkozó különböző elvárásokat a bioszéngyártókkal és hasznosítókkal szemben az európai bioszén tanúsítvány (European Biochar Certificate) EBC, 2012 megszerzéséhez. A szabályzat kitér a bioszén alapanyagokra, a gyártási technológiára, a bioszén tulajdonságaira és alkalmazására, stb.
Kémiai szennyezőanyagoktól való mentesség: szerves vegyületek, pl. PAH16, kátráyn, hamu, por, kén,- fém,- halogén vegyületek, stb, keletkező füstgáz dioxin mentes;
Tiszta széntartalom: 78% feletti;
Porozitás: min. 180 m2/gr
A bioszén félúton helyezkedik el a bolti faszén és az aktív szén között: sokkal tisztább, mint a faszén, de közel sem annyira agresszívan köt, mint az aktív szén. Valójában mind a faszén, mind az aktív szén alkalmatlan a mezőgazdasági használatra, mert az egyik túl sok, a másik túl kevés.
A hasznosítás 55 módja
A bioszén két fő tulajdonságát használjuk: tiszta szén tartalom, porozitás és az ebből fakadó adszorpció (szilárd anyagok felületén történő komponensmegkötés). Mielőtt rátérünk a mezőgazdasági hasznosításra, fussuk át a listát. A határ a kreativitásunk!
Állattartás
1. Szilázs adalék , 2. Takarmány alapanyag 3. Biohulladék adalék, 4. Iszap kezelés, 5. Trágya koposztálás, 6. Vízkezelés halastavakban
Talajkezelés
7. Széntrágya, 8. Komposzt, 9. Tőzeg helyettesítő palántázásban, 10. Növényvédelem, 11. Nyomelem pótlás
Építőipar
12. Szigetelés, 13. Levegő tisztítás, 14. Földalapok szennyezésmentesítése, 15. Nedvesség szabályozás, 16. Elektroszmog védelem
Szennyezés mentesítés
17. Talaj rekultiváció, 18. Talaj terhelés mentesítés (pl. szennyvíziszap kihelyezésnél) 19. A peszticidek felszíni vizekbe történő bejutásának gátlása, 20. Tavak kezelése
Biogáz termelés
21. Biomassza adalékanyag, 22. Biogáz iszap kezelés
Szennyvíz kezelés
23. Aktív szénszűrő, 24. átmosás-előtti adalék, 25. Talaj adalékanyag iszappal kezelt ágyásokba, 26. Komposzt WC
Ivóvíz kezelés
27. Mikro-szűrő, 28. Makro-szűrő fejlődő országokban
Egyéb változatos használatok
Kipufogó szűrők (29. Kibocsájtás szabályozás, 30. Szobák légszűrője) Ipari anyagok (31. szénszövetek, 32. műanyagok) Elektronika (33. vezetők, 34. elemek) fémipar (35. fém csökkentése) Kozmetika (36. szappanok, 37. bőrkrém, 38. terápiás fürdő adalékok), Festékek, színezékek (39. ételszínezék, 40. ipari festék) Energia termelés (41. pellet, 42. lignit helyettesítés) Orvosság (43. méregtelenítés, 44. aktív orvosságok hordozó anyaga)
Textilek
45. Funkcionális ruházatok szövet anyaga, 46. Funkcionális ruházat hőszigetelése, 47. Cipő betétek szagmentesítése
Wellness
48. Matrac töltet, 49. Párnatöltet
A 35, 41, 42-s pontok kivételévwl minden esetben a bioszén újra felhasználható talajjavító anyagként. A használat során feltöltődik a szén, ami aztán többszörösen képes a talajban hasznosulni. Így a talajok széntartalma akár pár generáció alatt is elérheto a Terra Preta 50-100 tonnás hektáronkénti mennyiségét.
Bár a címben 55 hasznosítást írtunk, mégis csak 49-et soroltunk fel. Vajon mi lesz az 50. vagy az 51-ik? Csak a kreativitáson múlik,
hogy ki vezet be egy újabb terméket a bioszén felhasználásával.
A mezőgazdasági hasznosítás
Növénytermesztés, talajkezelés
Bizonyos nagyon gyenge talajokban (főleg a trópusokon) pozitív hatásokat lehetett megfigyelni a talajtermékenységben kezeletlen bioszén használatával. Ezek a vízmegtartó kapacitás növekedése, ttalaj levegőzöttsége és a tápelemek elérhetőségének növekedése volt az emelkedő pH révén. Kontinentális talajoknál a 1,5% feletti humusz szint a jellemző, ahol ezek a mutatók csak másodlagos szerepet játszanak. Valójában a talajban található tápelemek intenzív elszívása a kezeletlen bioszénbe gyakran - de legalábbis rövid és középtávon - negatív hatással bír a növényi fejlődésre. Ezért van az, hogy kontinentális klímában a bioszenet csak tápelemekkel aktiválva, feltöltve, lehet a talajba juttatni és csak akkor, amikor a bioszén felületét mikrobiológiai oxidációval aktiváltuk. A bioszén legjobb aktiválása a komposzttal való együttérlelés. A komposztálandó biomasszához való 10-30%-os hozzákeverést jelent. Az együttérlelés nem csak értékes talaj kondicionálót eredményez. Ez a komposzt nagyon magas minőségű helyettesítőként alkalmazható a a tőzeg helyettesítőjeként a palántanevelésben, üvegházakban, faiskolákban vagy más egyéb speciális kultúrákban.
Amikor a növényi tápelemek hordozására a bioszenet választjuk, akor hatékony ásványi,- és szerves anyag trágyát készítünk. Ez a trágya megakadályozza a tápanyagok elszivárgását, a műtrágyák negatív hatásait. A tápelemek elérhetőek amikora növény kéri. A mikrobiális szimbiózis stimulálása révén, a növény a porózus szénvázból veszi fel a tápanyagot. A bioszén olyan anyagokkal való bekeverésével, mint a melasz, gyapjú, iszapok és törkölyök, szerves, szénalapú trágyát kapunk. Ezek legalább olyan sikeresek, mint a műtrágyák és előnyük, hogy nincsen káros hatásuk az ökoszisztémára.
A bioszén tartalmazza az összes nyomelemet, amit a kiinduló biomassza tartalmazott. A pirolízis során a jelentűs nyomelemek (több mint 50 fém) a szénváz részévé válnak, ami megakadályozza, hogy kimosódjanak és növények számára a gyökereken keresztül elérhetővé váljanak. Ezt a tulajdonságát különösen akkor lehetr jól használni, amikor valamilyen elem régiós szinten hiányzik a talajokból (pl. Magyarországon a cink) vagy talaj-nélküli intenzív termesztésben (pl. holland paradicsom).
A pirolízis során egy csomó melléktermék ragad bent a bioszénben, a szén felületén. Ezek sok esetben képesek a növény belső immunrendszerét mobilizálni, ezáltal növelve ellenálló képességüket a betegségekkel szemben. Ez a potenciális használat azonban még gyerekcipőben jár és sok kutatást igényel.
Állattartás: takarmányozás és trágyakezelés
Az Európában felhasznált bioszén 90%-a az állattartásba kerül. A talajos kezelésektől eltérően a hatásokat napokon belül tapasztalják a gazdák. Legyen az takarmányszén, hulladékkezelés, alomkezelés a gazda nagyon gyorsan kevesebb szagot érez. Takarmányszénként történő etetésnél a hasmenéses megbetegedések gyorsan csökkennek, javul a táplálék bevitel, eltűnnek az allergiák és az állatok nyugodtabbak lesznek. Németország, Ausztria és Svájc szerte több, mint ezer gazda használja manapság a bioszenet.
Az állattartásra szánt bioszenek területén jelentős minőség javulás történt az elmúlt években. Elkülönült az ún. Takarmányszén, amely kifejezetten takarmány alapanyag. A Charline Takarmányszén kutya, macska, birka, szárnyas, ló, sertés, borjú, szarvasmarha változata mind más biomassza összetételű az adott állatfaj igényeire szabva. Külön figyelmet fordít a gyártó a kalcium és foszfor szintre, ami a nagytestű, erősebb csontvázú állatok esetén magasabb. Ezek a termékek magasabb árfekvésűek, beltartalmuk állandó és ellenőrzött.
Szakirodalom támasztja alá az alábbi hatásmechanizmust:
-
Megköti a gyomor,- és bélrendszerben a baktériumokat és a vírusokat, valamint az általuk termelt toxinokat;
-
A szennyezés hatására a bélfalak ozmózisos áteresztő képessége csökken vagy megszűnik. Emiatt a limfotikus nyirokrendszer nem képes behatolni a bélrendszerbe, ami emésztési problémákhoz vezet;
-
A bioszén letisztítja a salakanyagokat a bélfalról és helyreáll az ozmózis, tisztul a nyirok folyadék és a vár (vérsavó);
-
Javul az emésztés, emiatt egy sor másodlagos betegség megszűnik;
-
A gyomor,- és bélrendszerben ragadt salakanyag jelentős része napokon belül eltávozik az állat takarmányozás minőségi előéletétől függően.
Az alom,- és trágyakezelésre szánt bioszenek alapanyaga változatosabb, nem is mindig ugyanaz, hiszen itt a legfőbb hasznosított tulajdonság az adszorpció: a szén kösse meg a metánt, ammóniát és a vizet. Ezek biztosítják alomkezelésben a minőségi almot és a jobb istálló klímát, ami segít az állatok közérzetén, egészségén.
A kialmozott trágyába kevert bioszén segíti a trágya oxidatív lebomlását, ami sokkal jobb trágyaminőséget eredményez. Ezek a minőségi mutatók a szén, nitrogén, kén és egyéb tápelem tartalom magasabb szintje, a nagyobb mikrobiológia változatosság és a patogének elnyomása, ami a talajba történő továbbfertőzést gátolja.
Forradalom?
Ezzel a rövid cikkel az a szándékunk, hogy elkezdjük a bioszén megismertetését a gazdatársadalomban. Az tény, hogy sok minden nincs rendben a mezőgazdaságban. A géptechnológia és a vegyszerek dominálta növénytermesztés és állattartás újabb és újabb problémákkal néz szembe, amit épp mi emberek okozunk ezeknek a gépeknek és vegyszereknek a használatával. Ezekre újabb vegyszereket és gépeket dolgoznak ki laboratóriumokban, ami már rég egy ördögi körré fajult.
Régi társadalmak olyan praktikákat ismertek és használtak, amelyek kimagasló eredményekhez vezettek. Ilyen a Terra Preta. Ezeket a praktikákat az elmúlt 50-100 évben elfelejtettük. Mostanság fedezzük fel újra. A technológiai tudást jól hasznosítva korábbi folyamatokat tudunk minőségben javítani, időben gyorsítani. A Pyreg pirolízis gépe 1 nap alatt 2 tonna bioszenet gyárt kiváló minőségben, ami régen a bükki faszénégetőknek hetekbe tellett.
A bioszén termékek itt vannak és nagy erőkkel folyik a fejlesztés. Az Agrofutura már forgalmaz nyers bioszenet, a Sonnenerde Talajaktivátort és a Charline Takarmányszenet. Az eredmények nyilvánvalóak és magukért beszélnek. A pirolízis gépek fejlsztése folyamatos: egyre egyszerűbb gépek születnek, amelyekkel olcsóbb a bioszén előállítása. Meggyőződésünk, hogy a bioszén alkalmas arra, hogy forradalmasítsa a mezőgazdaságot, azonban mint mindenhez, ehhez is a gazdák nyitottsága és tenni akarása kell. Az Agrofutura biztosítja a szakértelmet a bioszén helyes használatához.
Az Agrofutura az idei Highlights of Hungary díj jelöltjei között
2019. január 14.
Nagy megtiszteltetés, hogy az idei Highlights of Hungary 55 jelöltje között az Agrofutura is helyet kapott. Köszönjük a bizalmat, reméljük, hogy segítségetekkel bekerülünk a legjobb 10 helyezett közé. Ehhez csupán annyit kell tennetek, hogy minél többen ránk szavaztok 2019. január 28-ig!
Mi az a Highlights of Hungary?
A Highlights of Hungary 2013 óta az első és egyetlen olyan platform Magyarországon, amely kategóriák nélkül, ám ugyanazon kreatív értékalapon gyűjti össze az aktuális év hazai sikereit, kiemelkedő teljesítményeit és szerethető ügyeit. A mindenkori kurátori csapat 10 felkért szakemberből áll, akik a kreatív ipar különböző területeit képviselik, ám mind az értéket kutatják, ennek alapján jelölik az aktuális év számukra legizgalmasabb projektjeit.
Valóban izgalmas év áll mögöttünk, többek között meghívott előadóként részt vettünk a NAKadémián, bevezettük új termékünket, a Charline Takarmányszenet, elindítottuk a THM Sport üzletágat, komposzt- és mikroszkópos tanfolyamokat tartottunk, bekerültünk a KITE hivatalos technológiai kutatási projektjébe és év végére már több mint 2000 hektáron használták a gazdák a Talaj Humusz Menedzsment technológiát.
2019-ben még nagyobb erőbedobással dolgozunk azon, hogy a gazdálkodók megismerjék a biológiai alapú gazdálkodás módszereit, helyreállítsák talajuk képességeit a tápanyag és vízmegőrzésre kórokozók elnyomására, a gyomok kiszorítására és ami a legfontosabb: az egészséges élelmiszer előállítására. Csak így lesznek képesek a klímaváltozás kihívásaira sikeres választ adni.
A megújító élet 7 alapelve (nem csak gazdáknak)
2019. január 22.
A megújító vagy bevett szóval regeneratív egy sokakat megmozgató fogalom napjaink mezőgazdaságában. Egy olyan gazdálkodásra utal, ami túlmegy napjaink ökológiai gazdálkodási sztenderdjein és aktívan megújítja a használt természeti erőforrásokat miközben támogatja az egészséges és törekvő közösségeket. Robert Rodale, J.I. Rodale fia, 7 pontban foglalta össze még a 70'-es évek elején a regeneratív filozófia szélesebb körű emberi értékeit.
Az eredeti dokumentumot tükörfordításban, az eredeti szerkesztésben adjuk tovább. Az eredeti dokumentumit ITT olvashatod.
A REGENERATÍV IRÁNY 7 ALAPELVE
A MEZŐGAZDASÁGBAN, KÖZÖSSÉGEKBEN ÉS A SZEMÉLYES LELKISÉGBEN
-
PLURALIZMUS (többféleség egyszerre, ford.megj.)
Növeld a növény változatosságot, diverzitást
Növeld a változatosságot az üzleti tevékenységekben, emberi kapcsolatokban és a kultúrában
Növeld a változatosságot a személyes tapasztalatokban, befogadóképességben, lehetőségekben és az új tapasztalatok iránti nyitottságban
2. VÉDELEM
Nagyobb talajfelületet fedj le növényekkel, így véget vetve az eróziónak és növelve a felszín közelében élő jótékony mikróbák számát
Az üzleti tevékenységek és emberi kapcsolatok terén elért nagyobb változatosság révén nagyobb ellenállás a gazdasági és kulturális kilengésekkel szemben, mindez növeli a foglalkoztatottságot és a közösség stabilitását
A személyes edzettség és a krízisekkel szembeni ellenálló képesség javítása, karöltve a test immunrendszerének emelésével
3. TISZTASÁG
Műtrágyák és növényvédő szerek nélkül használd a növények nagyobb tömegét és más talajlakó élőlényeket
A környezet szennyezése nélkül több ember élhet jobb egészségben
Hátrányt okozó szokások felhagyásával, úgymint dohányzás vagy negatív gondolkodás, nő a potenciál a növekedésre, boldogságra és sikerre
4. ÁLLANDÓSÁG
Több évelő növény és más masszív, élénk gyökérrendszerű növények kezdenek el nőni
Ahogy az üzlet és az egyének sikeresség és stabillá válnak, többet tudnak adni a közösségnek
Új és pozitívabb személyes lelki viselkedés ereszt gyökeret és biztosítják a mélyebb értelmű életet
5. BÉKE
A korábbi gyom és kórokozó megjelenések megtörnek a növekvő állományban
Az erőszak és a bűnözés korábbi megjelenései csökkennek ezzel javítva az általános biztonságot és jól-érzetet
Az olyan érzelmek, mint a düh, félelem és gyűlölet intenzitásukban kopnak és a tolerancia, együttérzés és megértés váltja fel
6. LEHETŐSÉG (potenciál, a ford.megj.)
A tápanyagok elkezdenek vagy felfelé mozogni a talajban, vagy a felszín közelében felgyülemleni, ezáltal sokkal elérhetőbbé válnak a növények számára
„Felfelé szivárgó” gazdaság—több erőforrás és pénz gyűlik fel és jobban elérhetővé válnak az emberek számára
A benned és környezetedben lévő pozitív minőségek és erőforrások könnyebben elérhetővé válnak és több emberre hatnak körülötted
7. FEJLŐDÉS
A teljes talaj szerkezet javul, ezzel növelve a víztározó képességét
A teljes közösségi élet javul, ezzel növelve a benne élő lakosok egészségét és jólétét
A jól-érzet és öröm képessége nő
Biológiai vetőmagcsávázás egyszerűen, hatékonyan, otthon
2019. február 26.
A kémiai, gombaölős vetőmagcsávázás az egyik legkönyörtelenebb talajélet pusztítás. Éppen akkor írt ki minden mikrobiológiát a csírázó mag körül, amikor a gyökér és a talajélet együttélése megalapozódna. A kémiai magcsávázást muszáj elhagyni, ha sikeres biológiai gazdálkodást szeretnénk megvalósítani. A humuszkomposzttal történő csávázás sikeres megoldás lehet! Cikkünkben bemutatjuk a módszert és hatásait kukoricán és tritikálén.
Magcsávázás biológiai módra? Inkább nevezzük bioaktiválásnak, jobban kifejezi a módszer valódi célját és tartalmát! Ez az egyszerű recept az élettel védi és támogatja a magokat, nem a pusztítással! A humuszkomposztban található nagy változatosságú mikróba világgal és a komposzt tápanyagaival vonjuk be a magokat, hogy már csíra koruktól egy erős biológiai élet vegye őket körül.
Pár mondat a humuszkomposztról
Nagy hangsúly van a kiváló minőségű komposzton. Mi az Agrofuturánál a kontrollált aerob humuszkomposztálás módszerével készítjük a komposztot, amely garantáltan kórokozó mentes és kiváló a mikrobiológiai változatossága. Ha nem vagy biztos a komposztod minőségében, a használat előtt érdemes bevizsgáltatni, amiről ITT olvashatsz.
Recept
Vedd a legjobb komposztod és rostáld le 0,8 mm-es rostával. Rostának kiválóan megteszi a műanyag zöldséges rekesz (m10).
Keverj össze cukormelaszt és tejet 1:8 arányban (1 melasz, 8 tej). Jól jársz, ha langyosra melegíted a tejet és így kevered fel benne a melaszt, szépen felolvad benne a melasz.
Lassú kevergetés mellett addig öntsd fel az 1 liternyi komposztot a keverékkel, amíg laza palacsintatészta állagú nem lesz. Ennyi anyag 25 kg mag csávázására (drazsírozására) elegendő.
Ha nagygazda vagy: öntsd a magokat egy betonkeverőbe, majd forgás közben öntsd bele a komposzt masszát. Hagyd hogy szépen átjárja a massza az magokat 1-2 percen át. Ha csigás csávázógéped van, most ki jól alaposan, ha véletlen korábban vegyszerrel csáváztál volna! Járj el így a vetés előtti napon. Ha nagyobb szemű a mag (gabonától felfelé), akkor így, ahogy van, mehet a magtartájba, zsákba, elválnak a magok egymástól. Ha aprómagot vetsz: terítsd ki a magokat, hogy szépen megszáradjanak, 10 perc.
Ha kisgazda vagy: járj el a fenti módon, csak egy műanyag tálban, a mennyiségeket finoman adagolva!
Tritikálé és kukorica teszt
Természetesen tesztnek vetettük alá a módszert csávázatlan kukorica (I. fok) és tritikálé (II.fok aratásából) magokon. Kukoricából 9-9 magot, tritikáléból 50-50 magot ültettünk el. 2019. február 10-én beltéren, déli ablakpárkányon, balkonládában. A talaj túrkevei bioszántó talaja.
Tritikálé
Február 16.(6. nap)
A jobb oldali bioaktivált állományból 45 mag kelt ki, ami 90%-os kelés, a bal oldali kezeletlen magokból csupán 19 kelt ki, ami 34%-os arány.
Február 18. (8. nap)
Nem történt újabb kelés, most a lombot vizsgáltuk. Szemre mindkét állomány egyenletesen fejlődik. A jobb oldali biokativált növények átlagosan 0,7 mm-rel nagyobbak, ami ebben az állapotban 8%-os előny.
Február 23. (13. nap)
Gyökérvizsgálatot végeztünk. Kimostuk 5-5 növényke gyökerét. A mérés alapján elmondható, hogy a baloldali kezeletlen gyökerek átlagos hossza 6 cm, míg a jobb oldali biokativált gyökereké 8 cm. Ez 25 % különbség a bioaktivált javára.
Mikrobiológiai vizsgálat
Kíváncsiak voltunk, hogy a kezelés hatására tapasztalunk-e különbséget a gyökér felszínén élő mikrobiológiában. Vezet-e különbséghez ilyen rövid időn belül a kezelés a mikrobiológiai változatosságban és mennyiségben. A Soil Food Web Inc. mikroszkópos vizsgálati módszerét alkalmaztuk és a gyökerek felszínéről levett talajmorzsákat vizsgáltuk. 1:1000-es oldatban számoltuk meg a baktériumok számát.
Bioaktivált gyökéren baktérium mennyiség: 4 397 484 277 db és 8795 mikrogramm/talaj gramm
Kezeletlen gyökéren baktérium mennyisnyiség: 2 173 584 906 db és 4347 mikrogramm/talaj gramm
51% -kal nagyobb a bioaktivált magokból nőtt gyökerek baktérium kolonizációja, mint a kezeletlen magoké!
Kukorica
Február 18. (8. nap)
A kukoricák is kezdik megmutatni kelési erélyüket. Mind a 18 mag kikelt, azonban a jobb oldali bioaktivált magok szemmel láthatóan nagyobbak.
Február 23. (13. nap)
Gyökér és lombvizsgálat. A lomb felülete szignifikánsan nagyobb a kelt magok esetén a kezeletlenhez képest.
A gyökerek kimosása után érdekes jelenséget tapasztaltunk. A bal oldali kezeletlen magok gyökere átlagosan hosszabb volt, mint a jobb oldali bioaktivált magoké, miközben a lombon egyértelműen nagyobb biomasszát láttunk a kezelt magok esetén. Jobban szemügyre véve a gyökereket feltűnt, hogy a bioaktivált magok esetén jóval több oldalgyökér indult meg a "főgyökérből". Bár méréseket nem tudtunk végezni, de úgy látjuk, hogy a kezeletlen magok hosszabb gyökerei ellenére a bioaktivált magok gyökértömege nagyobb, a felület is nagyobb!
Mikrobiológiai vizsgálat
Bioaktivált gyökéren baktérium mennyiség: 3 059 119 497 db és 6118 mikrogramm/talaj gramm
Kezeletlen gyökéren baktérium mennyiség: 1 911 949 686 db és 3824 mikrogramm/talaj gramm
38% -kal nagyobb a bioaktivált magokból nőtt gyökerek baktérium kolonizációja, mint a kezeletlen magoké!
Konklúzió
Ez az egyszerű házi kísérlet igazolta azt a feltevésünket, miszerint minél hamarabb és minél magasabb minőségű mikrobiológiai közösséggel találkozik a mag a talajba kerülést követően, annál erősebb kapcsolat alakul ki a gyökérzet és a talajélet között. A gyökér fejlődésével halad a mikrobiológia is lefelé a talajba folyamatos biológiai fedettséget biztosítva a gyökér számára. Ez a fedettség a növénynek védelmet biztosít a kórokozókkal szemben, folyamatosan tápanyaggal látja el a növényt és közben még talajt is épít. Ez az aktivitás exponenciálisan nő, amennyiben megfelelő a talajban a mikrobiológiai változatosság és a mennyiség. Sok mezőgazdasági talaj azonban nem képes ezt a magas biológiai minőséget biztosítani a növény számára, ezért azt érdemes megtámogatni. Kísérletünk bizonyította, hogy egy olyan egyszerűen kivitelezhető módszerrel, mint a humuszkomposzttal történő vetőmag csávázás kimagasló sikerrel képes ezt az együttműködést támogatni. Kísérletünk továbbá bizonyította, hogy milyen nagy hatással van a növények vegetációs fejlődési intenzitására a sikeres együttműködés gyökér és mikrobiológia között. A kezelt magok csíraképessége, lombozatának és gyökerének mérete jóval meghaladta a kezeletlen magokét. A baktériumok számlálása is alátámasztja feltevésünket.
A biológiai alapú gazdálkodásra történő átállásban szükséges a kémiailag, gombaölőkkel csávázott vetőmagok elhagyása a csávázatlan vetőmagok javára. Az átállás természetesen a talajművelés, szerves anyag utánpótlás, talajtakarás és a talajélet pótlás integrált rendszerében valósítható meg, aminek egy újabb gyöngyszeme a humuszkomposzttal történő vetőmag bioaktiválás.