SZÁNTANI KÖLL? Érvek és ellenérvek a forgatás nélküli talajművelés mentén

Amikor egy gazdával átbeszéljük, hogy mi kell a Talaj Humusz Menedzsment megvalósításához, szinte mindig a szántás elhagyása okozza legtöbb fejtörést. Mindenkinek van egy betonbiztos álláspontja arról, hogy a földet évente egyszer biztosan meg kell szántani. Sorra vettük, hogy mik ezek az érvek és megoldást keresünk rá a THM technológia keretein belül.



Az eke történelme - tényleg ez lenne a "hagyományos" eszköz?

Nehéz lenne kibogozni, hogy miért az rögzült a fejekben, hogy az eke és a szántás ősidők óta a hagyományos módszer a talajművelésben, de az biztos, hogy 100-ból 99 ember azonnal erre az eszközre asszociál, ha a talajmunkák kerülnek szóba. Nem vizsgáltuk etimológiailag, de elég arra gondolnunk, hogy a földet, amit

művelünk szántónak nevezzük. Azonban, ha figyelembe vesszük, hogy jelenlegi tudásunk szerint az ekés szántás milyen károkat okoz a termőtalajban, akkor egyszerűen nem lehet, hogy mindig is ezt az eszközt használták őseink.

Egyszerű wikipédiás vizsgálatunk igazolta a feltételezésünket: a rajzok bizonyítják, hogy egészen az 1800-as évekig a talajt nem a mostani formájú "ekével" "szántották", hanem inkább a mostani kultivátor, grubber vagy mélylazítók késeihez hasonlító eszközökkel. Az anyaga alapvetően fa volt és emberi vagy állati erő tolta vagy vontatta. Ezek a körülmények nem is tettük lehetővé a mai korra jellemző agresszív beavatkozást. Jóval finomabb talajmunka lehetett ez és nem forgatta fel a talajszelvényt, csak lazította.

John Deere történelmet ír


Az általunk ismert eke formát John Deere alkotta meg 1837. Ez az eszköz már teljes talajszelvény forgatást végzett. Azt tudni kell, hogy Mr. Deere kovács volt és eszközét az amerikai pionírok számára fejlesztette ki, akik a préri sziklás, sokszor tapadós földjének feltörésére használták.

Akárhogy is, napjainkban erre már nem emlékszik senki, mert annyira beépült a tudatunkba, hogy el sem gondolkodunk használatán.

Érvek és ellenérvek

1. érv: Így szoktuk csinálni


Valóban, ezt a módszert láthattuk apáinktól, nagyapáinktól és dédapáinktól is. Korábbról meg már nem lehet kivel beszélni. Épp ezért kezdtük cikkünket ezzel a kis történelmi kitekintéssel, hogy lássuk: régen, a hagyományban nem így szokták volt csinálni.

Helyette: a szokásainkon lehet változtatni, főleg, hogy a szokásaink rabjává válhatunk, ami igen káros saját és környezetünk egészségére is.

2. érv: Jó talajt csinál

Elsőre tűnik jó talajnak, de nézzük meg mi történik. Megnyitjuk a talaj felszínét, a barázdákkal megnöveljük a  felületet és szabadon hagyjuk az esőnek, szélnek, víznek, hőmérséklet ingadozásnak. Mesterségesen növeljük az erózió és defláció hatását, hogy a rögök szétmálljanak. Ez egyszerűen talajrombolás. Nem ezzel van tele minden mezőgazdasági újság, hogy védekezzünk ezek ellen a káros hatások ellen? Aztán jön egy nagy eső és leiszapolódik tavasszal.

Helyette:

1. A mikrobiológia a tökéletes talajépítő. Amikor egy baktérium vagy gomba elfogyasztja a szerves anyagot, biofilmet, egy olyan anyagot választanak ki, amely összeragasztja a talaj ásványi szemcséit. Ezeket a mikro szemcséket keresztül kasul fonják a gombafonalak, hogy az ún. makroaggregátum legyen. Ezek a szemcsék elképesztő stabilak, mivel biológiailag felépítettek. Megtartja a vizet, a tápanyagot, de közben levegős is marad. A jól elvégzett lazítás jobban megőrzi ezeket az élő talajszemcséket.

2. Az eketalp jelenséget mindenki ismeri (?). Talajunk saját potenciálját vágjuk el, amikor direkt tömörödést okozunk az eketalp mentén.

3. Azzal, hogy szétszabdalja a talajt, megszünteti a kialakult pórusok folytonosságát, azokat a járatokat, amit az elővetemény gyökérzete létrehozott. Kezdődhet elölről a talajépítés.

3. érv: A kukorica bogár áttelelését megakadályozza

Sok helyen megy a kukorica-kukorica forgó, ezért a kukorica bogár áttelelésének megakadályozására leforgatják a szármaradványt 30 centire, ahol a lárva már nem éri el. Az érv eleve abból indul ki, hogy a kukorica szár  (de lehet akár napra is) egész télen ott lesz  a talajon és nem elég 3-4 hónap a nyomtalan lebomlására. 

Helyette: a szárnak le kell bomlania 1-2 hónap alatt, hogy fizikailag megszűnjön a lárva lakhelye. Így nem tud áttelelni, megfagy.  Azt állítjuk, hogy ha gazdag és egészséges a mikrobiológia a talajban, keresztül-kasul hálózzák a gombafonalak, akkor a szárat elég sekélyen (5-10 cm) bevinni a talajba, mert a mikróbák el fogják fogyasztani a szárat még a tél közepére! A szántás sajnos épphogy tönkreteszi ezeket a gombafonál hálózatokat. Helyette javasoljuk a talaj mikrobiológia helyreállítását komposzttal és komposzt teával és az elért állapot megőrzését takarónövényekkel és forgatás nélküli talajművelő eszközökkel.

4. érv: A gombás és baktériumos betegségek továbböröklését megakadályozza

Az elmélet ugyanaz, mint a lárváknál: a felszínen hagyott szárakon a betegségek könnyebben áttelelnek.

Helyette: egy egészséges, egyensúlyban lévő talajéletben a betegséget okozó mikróbák jelen vannak, de nem képesek túlszaporodni, mert ott vannak a jótékonyak, akik megvédik a területüket, élelem forrásukat, azaz a gyökeret és a növényt. Az ökoszisztéma kordában tartja magát.


5. érv: A szerves trágyát és a zöldtrágyát leforgatjuk, mert jobban hasznosul

A biomassza leforgatásával 20-40 centi mélységbe a legjobb a tápanyag képződésnek. Ennyi.

Helyette: ez a legelképesztőbb érv, mivel épp fordítva történik a dolog. Vegyük sorra miért:

1. A szerves anyagban található tápanyagok úgy táródnak fel a növény számára legjobban, ha levegős környezetben oxidatív lebomlás történik. A levegőtlen bomlás rothadás, amely nagyon pazarló (metán, ammónia keletkezik, ami elpárolgó N és C) és toxikus melléktermékei vannak. Márpedig amikor 30 centi mélyen van a trágya, akkor nagyon kevés  levegőt kap és inkább rohad. 5-10 cm mélységben sokkal több oxigén jut.

2. A 30 cm-es mélységben lévő tápanyag sokkal könnyebben kimosódik a talajvízbe, mert egyszerűen közelebb van hozzá. Nem kell még 20-25 centin átküzdenie magán...

3. Szerencsétlen csíra gyökérkének át kell küzdenie magát 20-25 centi földrétegen, hogy végre eljusson a tápanyagig, ahelyett hogy szinte azonnal a tápanyag közepébe ültetve induljon neki a fejlődésnek. Óriási energia pazarlás ez.

4. A szántás túlaprítja a biomasszát és a tápanyag feltárás hamarabb végbemegy. Elég valószínű, hogy még azelőtt, hogy a következő főveteményed hozzájuthatna.

A következő képsorozat szudáni fű és cirok keverékének lebomlását mutatja be kétszeri komposzt teás kezeléssel, talajfelszínen hagyva a mulcsot télre. A kezdeti 20 centis növényi paplan februárra 2-3 centire apadt. Egész télen dolgoztak a gombák és 2017. február végén betárcsázták a maradékot a tavaszi árpa előtt.



6. érv: Gyommentesítés

A szántással eltüntetem a gyomokat.

Helyette: Ez csak addig igaz, amíg gyomirtó szereket használsz, mert valójában a vegyszer szab gátat a gyomflórának.  A szántással valójában gyommagbankot hozol létre, mivel a lesüllyedő gyommagokat újra és újra a felszínre hozod. Minden évben. Továbbá a legtöbb gyom a tömör talajokat szereti, amit megint csak te hozol létre a szántással (a "szalonna" kemény felszíne és az eketalp) A megoldás a gyommentesítésre ennél összetettebb biokémiai folyamat. Leegyszerűsítve lazítsd a talajod, majd takard le vetett takarónövényekkel, hogy a vízért, tápanyagért és főleg a fényért való versenyben a te növényeid nyerjenek.


Valójában mit is okoz a szántás?



  • ​​Felforgatja a mikrobiális aerob és anaerob szinteket. A levegőt kedvelőeket egy levegőtlen környezetbe helyezi, míg azokat, akiknek a levegő méreg a levegős rétegbe helyezi.

  • Menthetetlenül elszakítja a gombafonalakat és összezúzza a talaj táplálékhálót

  • Leforgatja a tápanyagokat a gyökérnek nehezebben elérhető szintekre.

  • Szerves anyagot aprítja, gyors lebomlást indít el.

  • Szó szerint kipárologtatja a szenet a talajból (szikesedés, humuszvesztés). CO2 formájában.

  • Folyamatosan felhozza a gyommagokat, gyommagbankot hoz létre.

  • Kiteszi a talajéletet az időjárásnak: szél, víz, UV, hőmérséklet. Mesterségesen növeljük az erózió és defláció hatásait.

  • Megszünteti a pórusok folytonosságát, tömörödöttséget okoz.

  • Drága.

© 2016 Agrofutura. Készült a Wix.com segítségével

  • www.facebook.com/AgroFutura