Innovatív talajművelési rendszer biológiai talajtáplálék háló létrehozásával a talaj termékenységért

Eredmények

​

A Magyar Kormány stratégiai célkitűzése lakosságunk egészséges élelmiszerrel való ellátása, a vidéki foglalkoztatottság súlyos problémáinak országos szintű megoldása. A nagyüzemi termelési módszerek műtrágyát és kémiai szereket igényelnek, melynek következtében termőtalajunk minősége, életereje és a tiszta élővíz-bázisunk készlete rohamosan romlik. A hozamok és a termelékenység növelésére helyezett hangsúly legtöbb esetben a környezet fenntarthatóságát kedvezőtlenül befolyásolta. Ezeket a következményeket sok esetben nem lehetett előre látni, mivel csak később jelentkeztek, és néhány a hagyományosan vett mezőgazdaságon kívül jelent meg. Hazánk területének 9,3%-a gyengén, 9,6%-a közepesen és mintegy 6%-a erősen erodált. Körülbelül 1 millió hektárt súlyt a defláció. Számítások szerint a lejtős területekről lehordott, valamint a szél által elfújt humuszos feltalaj évente átlagosan meghaladja a 80 110 tonnát. Ezzel együtt körülbelül 1,5 millió tonna szervesanyag-veszteség következik be évente.

A Konzorcium azt a célt tűzte ki maga elé, hogy olyan innovatív szántóföldi gazdálkodási rendszert fejlesszen, amely a biológiai talajtáplálék háló létrehozásával megvalósítja a talaj termőképességének fenntartását és javítását. A 2019 és 2023 között lezajlott kutatás-fejlesztési projekt a célt elérte.

 

A biológiai talaj táplálékháló magas fokú működésének alapvető feltételei a minimum talajbeavatkozás, a szintetikus műtrágyák és növényvédőszekerek helyett természetes anyagokból előállított komposztok, komposzttea használata. Magas szintű mechanikus gyomkezelés. Takarónövények használata a folyamatos talajfedettséget és élő gyökéraktivitást biztosítja két főnövény között. A technológia alapfeltétele volt a biológiai gazdálkodás feltételrendszerében történő megfelelés, ezért minden tesz terület átállt ökológiai tanúsításra. További eredmény feltételként szabtuk meg, hogy a várhatóan csökkenő hozamok mellett termelési összköltséget is csökkentsük, ezzel kiegyenlítve vagy magasabb profitabilitást biztosítva a projekt technológiának a kontroll területeken végzett „hagyományos” intenzív gazdálkodási technológiákkal szemben.

 

A talajművelési technológiában az ultra sekély talajművelést rendszeresítettük, amely mindössze 2-3 cm mélységben végez talajmunkát, gyomkezelést többféle gyomfésű rendszerbe állításával valósítottuk meg. A tápanyag és mikrobiológiai pótlást a projektben előállított humuszkomposzt és az az ebből előállított komposzttea használatával végeztük el. A komposztokat önállóan is vizsgáltuk: összességében megállapítható, hogy a három évben készült komposztok mikrobiológiai összetétele változatos, ezek között azonban mindegyikben megtalálhatók a növénytermesztés szempontjából jótékony hatású, legfontosabb mikrobacsoportok.

A talaj táplálékháló (TTH) minősége szignifikánsan javult a teszt táblákon a kontrollhoz képest. A TTH akkor nevezhető jól fejlettnek, ha megfelelő számban tartalmaznak nem csak a talajflórához sorolható baktériumokat és mikroszkópikus gombákat, de a talajfaunához tartozó paránylényeket (protozoákat és nematódákat) is. 2023-ra a baktériumok száma átlagosan 40%-kal nött, a gombák száma 26%-kal nött, a protozoák száma 140%-kal nött, a nematódák száma 210%-kal nött a teszt táblákon a kontroll táblákhoz képest.

 

A talajok fizikai állapotát és kémiai tápanyag ellátottságát teszt szelvények ásásával és elemzésével, valamint talajminta vételezéssel és hagyományos bővített talajvizsgálat elvégzésével ellenőriztük. Az eredmények 2019-ről 2022-re azt mutatják, hogy csökkent a talaj térfogattömeg, azaz porózusabb, nagyobb vízmegtartó képességű lett a teszt talaj a kontrollhoz képest. A kémiai beltartalmi mutatókban nem mértünk szignifikáns különbséget.

A termesztett növények beltartalami vizsgálatát a 3. évben végeztük el, ahol összehasonlítottuk a szermaradvány tartalmat és tápanyag beltartalmat is. A teszt-kontroll viszonylatban az eredmények azt mutatják, hogy a teszt területeken szermaradvány mentes növényeket termesztettünk, míg a kontroll táblákon minden kultúrában mérhető volt a használt herbicidek és peszticidek hatóanyagai.

 

A kutatás termesztési technológia és a kontroll táblák gazdaságossági összehasonlító elemzése azt mutatja, hogy a konvencionális gazdálkodás, azaz a kontroll táblák eredményessége jobb, mint a teszt táblák eredményessége. A termésmennyiség magasabb a kontroll táblákon, de a termelés fajlagos költsége alacsonyabb a kísérleti táblákon. Azonban a termésmennyiség képes ezt a plusz ráfordítást kompenzálni a kontroll táblák konvencionális költségeihez képest.

Az ágazati hatás széleskörű: a hagyományos szántóföldi termesztésen túl a technológia használható a zöldség,- és gyümölcstermesztésben egyaránt, a kísérletekbe gyepterületet is bevontunk, ezzel hatást gyakorolva a gyeptermesztőkre és az állattartókra is. Az állattartó gazdaságok számára gyakorlati megoldást nyújtottunk a komposztálásos trágyakezelésre, ezzel minőségi szerves anyaghoz jutttatva őket a növénytermesztésben.

A komposztálással példát nyújtunk a biomassza alapú körforgásos gazdálkodás sikeres megvalósítására.