top of page

MINDENT A KOMPOSZTTEÁRÓL
azaz amit tudni szerettél volna róla, de sosem kérdezted meg

Komposzttea vagy komposzt kivonat, mi a különbség?

 

KAz angol nyelvből két fogalommal kell megismerkednünk: compost tea, illetve az actively aerated compost tea (AAC) és a compost extract. Komposzttea, illetve aktívan levegőztetett komposzttea (ALKO) és komposzt kivonat. Általában a komposzttea megnevezést használjuk általában az ALKO-ra is.

A komposzt kivonat készítése során csupán lemossuk a komposzt felületéről a mikróbákat, továbbá a humát anyagokat és a vízben oldódó tápelemeket. A mikróbákat nem szaporítjuk tovább. A folyamat jellemzően 20-30 percig tart és kézzel készül.

A komposzttea készítés célja nem csupán a mikróbák belemosása a komposzt felületéről a vízbe, hanem azok intenzív felszaporítása. Ehhez tápanyagot, vizet és levegőt biztosítunk számukra egy erre kialakított berendezésben, jellemzően 24 órán keresztül.

Elkészíthetem otthon a komposztteát?

 

Máshogy nem is lehetne, mert a tea nem hozható forgalomba, ugyanis lényegében nincs kereskedelmileg értelmezhető szavatossága. Az elkészültét követő legkésőbb 24 órán belül fel kell használni, ezért komposztteát minden gazdaság magának készíti el azért, mert másnap fel akarja használni.

 

Hogyan használjam? Lehet-e tárolni?

 

A komposzt teát a 24 órás gyártási ciklus után a lehető leghamarabb fel kell használni lehetőség szerint azonnal vagy 12 órán belül, de nyári melegben biztosan 24 órán belül, kora tavaszi és őszi hűvösebb időben 48-36 órán belül. Az idő túllépése potenciálisan levegőtlenné teheti a teát és a mikróbák változatossága csökken, valamint kórokozók szaporodhatnak fel benne.

A teát le lehet hűteni 2-6°C közötti hőmérsékleten 5 napon át. Méréseink szerint a 7. naptól jelentősen csökken a mikróbák száma. A hűtés után hagyjuk pár órát fokozatosan melegedni a teát, majd levegőztessük újra 2-3 órán át. Így juttassuk ki.

 

Mi szükséges a komposzttea készítéshez?

  • Kiváló minőségű, magas mikrobiológiai értékű komposzt: a mikróbák forrása

  • Katalizátor: könnyen feltárható mikrobiológiai tápanyag

  • Víz: jó minőségű víz, amely a közeg és az ivóvíz a szaporításhoz.

  • Levegő: a folyamat során aerob mikróbákat szaporítunk fel, amihez sok oxigénre van szükség

  • Komposzttea készítő berendezés: az eszköz, amiben a folyamat lezajlik. Az Agrofutura gépkínálatát ITT nézheted megtsnek

 

A folyamat nagyon egyszerű: a gépet feltöltjük vízzel, beleöntjük a vízbe a Katalizátort. A komposztot egy 300 mikron lyukméretű hálóba öntjük és így tesszük bele a vízbe. Bekapcsoljuk a levegőztető kompresszort és 24 órán keresztül járatjuk.

 Az eredmény egy magas mikrobiológiai értékű folyadék, amit a lehető legkreatívabban használunk fel.

 

Mitől jó vagy rossz a komposzttea?

 

Természetesen ebben az esetben is vannak technológiai utasítások. Nagyon fontos a megfelelő minőségű komposzt, a változatos tápanyag, a nagyon jó minőségű víz és sok-sok oxigén. Ha ezeket biztosítjuk, akkor az eredmény garantáltan kiváló lesz. Ha valamelyik lába hiányzik a folyamatnak, akkor nem tudjuk elérni vagy a kívánt mennyiséget vagy a változatosságot és csalódás lesz a tea használata.

Csak csapvizem van, baj?

A csapvízbe klórt és klorint tesznek, hogy fertőtlenítsék. Ezek elpusztítják a mikróbákat, ami baj a tea szmepontjából. Ha csak ilyen vizünk van 1 órát járassuk a gépet az üres vízzel, hogy kilevegőzzön a klóra vízből. Ezt követően kezdjük meg a tea készítését!

Ha van kútvíz, betonteknőben tárolt vagy friss esővíz, az a legjobb. A sokáig műanyag tartályban tárolt esővíz és a tóban, medencében tárolt vízben valamilyen mikrobiológia fel fog szaporodni, ami befolyással lesz a tea mikrobiológiájára. Nem tudjuk, hogy kedvező vagy kedvezőtlen, ez esetenként változik. Ha ilyenhelyzet van, akkor érdemes egy próbafőzetet készíteni és mikroszkóp alatt bevizsgálni az eredményt. Hasonló a helyzet a nátriumos, nitrátos vízzel. Tesztelni kell az eredményt.

A vízhőmérséklet számít?

Három szempontból is fontos a vízhőmérséklet. Az első a víz oldott oxigén szintje, ami nem mehet 4 ppm alá, de jobb az 5-6 ppm feletti sáv. Fizikai tulajdonsága a víznek, hogy bizonyos hőmérsékleten maximális az oldott oxigén befogadó képesség. Ez 27 celsius felett drasztikusan csökken.  A második a mikróbák kedvelt hőmérséklet tartománya. A legnagyobb változatosságot 18-23 celsius között kapjuk, azaz a legtöbb mikróba ebben a tartományban aktiválódik és szaporodik. A harmadik a külső hőmérséklet, azaz hány fokos lesz az a külső felület, amire a teát kijuttatom. A teakészítés során a mikróbák akklimatizálódnak a víz hőmérsékletéhez. Azonban ha a kijuttatási felület hőmérséklete ettől jelentősen eltér, bizonytalan, hogy a mikróbák mennyire tudnak ehhez a gyors hőmérséklet változáshoz alkalmazkodni. Pl. nyári időben a levélfelület hőmérséklete inkább 30 celsius fok körül van, azaz a 23 fokos vízben felszaporított mikróbák egy új körülménnyel néznek szembe. Jelenleg teszteket folytatunk arra, hogyan tudunk 30-32 fokos vízben komposztteát készíteni.

Összefoglalva: tartsuk a vizet 18-23 fok közötti tartományban. Ha ennél hidegebb, akkor a teát készítsük 36-48 órán át. Ha melegebb, akkor 27 fok felett mikroszkóppal ellenőrizni kell az eredményt legalább egyszer.

 

Kórokozókat nem szaporítunk fel?

 

Ez egy lényegi kérdése a komposzttea készítésnek. Az Agrofutura technológia biztosítja mind a komposzt, mind a tea kórokozó mentességét.

A komposztálás során egy olyan protokollt tartunk be, amelyben a hőmérsékletet, a változatos összetevőket, az oxigént és a mikrobiológiai változatosságot használjuk a patogének elpusztítására.

A tea készítése során is több védelmi vonal biztosítja a patogén mentességet: a nagy mennyiségű oxigén, a Katalizátor gyógynövény összetevői és persze maga a humuszkomposzt.

 

Mire jó a komposzttea? 

Mindenre, amit a természetben a mikrobiológia végez el!

  • Mikrobiológia talajoltás, talajélet katalizálás

  • Növényvédelmi hatásait tapasztaljuk gyökéren és levélen egyaránt

  • Csírázás serkentés, biológiai csávázószer

  • Fenofázisok, fejlődési szakaszok stabilizálása, serkentése

  • Növény regeneráció extrém időjárási körülmények után (nagy/kevés eső, hőhullám, fagy, stb.)

  • Kaszálás utáni regeneráció

  • Tarlókezelés, szárbontás

  • Íz, zamat, színfokozás, beltartalom növelés

 

Ha minderre jó, akkor ez egy csodaszer?

 

Nem csodaszer, hanem a biológiai alapú gazdálkodás rendszerének egy nagyon hatékony eleme! Önmagában a komposzttea kijuttatása egy dolog. Az, hogy a kijuttatott környezetben mennyire képesek megmaradni a mikróbák és milyen hatékonysággal tudnak működni egy másik. Fontos, hogy a tea használata egy olyan gazdálkodási rendszerben történjen, ahol van szerves anyag pótlás (zöldtrágya, szerves trágya, komposzt, szármaradványok), minimális a vegyszerhasználat (a vegyszerek elhagyása önmagában jelentős talajélet serkentő hatású) és minimális a talajműveléssel a beavatkozás (nem bolygatjuk az épülő talajélet struktúrát). A Talaj Humusz Menedzsment egy ilyen holisztikus, rendszerszemléletű technológia.

 

Minden növénynek ugyanaz a tea jó?

 

A növényeket meg tudjuk különböztetni a szerint, hogy mennyire szeretik a nitrogént nitrát vagy ammónium formájában felvenni. Ökölszabály szerint a rövid tenyészidejű (saláta, retek, stb.), lágyszárú, egynyári növények inkább nitrát formában, a közepes tenyészidejű (paradicsom, búza, kukorica) növények az elején nitrát, majd fokozatosan inkább ammónium, illetve a fás szárú, évelő növények (bokrok, fák) inkább ammónium formában. A nitrát elsődleges előállítói a baktériumok, az ammóniumé a gombák. Ennek megfelelően tudunk baktérium túlsúlyos és gomba túlsúlyos teát készíteni. Egy paradicsom vagy búza esetén pl. a virágzásig lehet baktérium túlsúlyos teát adni, majd onnan gomba túlsúlyosat. Így tudunk a növény igényeihez alkalmazkodni. Időről-időre jó ötlet egy egysejtű túlsúlyos teát is kijuttatni, hogy támogassuk a talajban a táplálékháló kialakulását is!

 

Tudok csak a teával teljes körű növényvédelmet megvalósítani?

 

Elméletben igen, gyakorlatban csak a teljes a Humusz Menedzsment technológiával együtt. A nagyszámú gombás, bakteriális és rovar károkozás a mai mezőgazdaságban a helytelen mezőgazdasági technológiák eredménye. Olyan mértékben pusztítja el a nagyüzemi, konvencionális rendszer a jótékony talajéletet, veszi el a talajfelszín feletti rovarok, madarak, emlősök életterét, hogy a természet legfőbb immunitása a biodiverzitás súlyosan károsodott. Olyan rendszerszintű körülményeket teremtettünk (tömörség, rossz vízháztartás, savanyú/lúgos talajok, rossz tápanyag körforgás, szerves anyag hiánya, humusz leépülés, vegyszernyomás, bokros, fás élőhelyek kipusztítása, stb.), ami a kórokozó gombáknak és baktériumoknak, valamint a károkozó rovaroknak nyújt megfelelő életteret! Ők valójában rekultivációs szerepet folytatnak! Ez is egy egyensúlyi állapot, csak sajnos a termesztett növényeink szempontjából igencsak messze van az optimálistól!

 

Ahhoz, hogy a komposztteával hatékony növényvédelmet tudjunk végezni, szükséges, hogy rendszerszinten támogassuk egy új, egészséges egyensúly létrehozását. Erről szól a Talaj Humusz Menedzsment technológia. Ebben az új egyensúlyi állapotban is lesznek kórokozók, mert nem kipusztítjuk őket, hanem kezeljük. Ez azt jelenti, hogy meg fognak jelenni, de terjedni nem fognak tudni egy-egy levélen, száron, gyökérrészen túl, mert gátat szab terjedésüknek a sok-sok jótékony mikróba és a jótékony mikróbák életfeltételeit támogató környezet, amit a gazda hoz létre! A tea ennek az új egyensúlyi állapotnak a sikeres és gyors kialakulásában vesz részt nagy hatékonysággal! Általános tapasztalat, hogy a betegséget okozó gombák, baktériumok, fonálférgek a 2. évben látványosan visszaszorulnak.

 

A rovarok más tészta. Vannak megfigyelések, hogy a tea van hatással a szívogató, rágcsáló rovarokra permetezve, de ez nem általános! A rovarok ellenségei a többi ragadozó bogár és a madarak. Nekik kell állandó, zavartalan életteret biztosítani a földünk körül és a táblában is méhlegelő sávok, bokros.fás sávok, madártetők és rovarhotelek formájában.

 

Miben más ez, mint a kereskedelmi forgalomban kapható mikróbás szerek?

 

A bolti szerekben jellemzően 3-7 féle gombát, baktériumot szaporítanak fel, amik a maguk területén (nitrogénkötés, cellulózbontás, terület foglalás, stb.) nagyon sikeresek (tág spektrumú talajviszonyok között is képesek életben maradni)  és dominánsak (a többi talajlakó baktériumot ráveszik, hogy azt csinálják, amit ők). Válogatott csapat. A komposzttea ehhez képest a változatosságra törekszik, ereje a sokféleség! Nem tudjuk mit szaporítunk fel, de azt igen, hogy baktériumok ezreit, gombák, csillósok, amőbák és ostorosok tucatjait, valamint jótékony fonálférgeket is. Aztán majd a talajban vagy a levélen eldől, hogy kire van szükség és melyik szolgáltatást kéri a növény a kijuttatott élőlényektől.

 

Milyen komposztot használhatok?

 

Komposzt és komposzt között óriási a különbség. A komposzttea lényege a mikrobiális sokféleség. Csak az tud az ALKO-ban felszaporodni, ami már a komposztban is benne volt. Ezért csak a kiváló biológiai minőségű komposzt alkalmas, amit előzőleg meg kell vizsgálni. A kontrollált aerob humuszkomposztálás módszere biztosítja ezt a minőséget. Saját komposztod is be tudod vizsgáltatni nálunk. Erről ITT olvashatsz.

 

Hogyan használjam?

 

Úgy, mint bármilyen folyékony lombtrágyát, talajoltó baktérium készítményt, növényvédőszert bármilyen növénytermesztési területen.  Csepegtető rendszer, sprinkler, permetezőgép, locsolókanna, stb. alkalmas, amely üzemi nyomása legfeljebb 4,8 bar, azonban törekedni kell a 2 bár alatti nyomásra.

 

Tudom-e más anyagokkal keverni?

 

Az ALKO együtt kijuttatható egyéb biológiai alapú anyagokkal (huminsav, Amalgerol, biológiai lombtrágya, stb.), de az adott anyag hatását meg kell vizsgálni a kész ALKO-ra. Ha van ilyen ötelted, kérdezz meg bennünket a tapasztalatokról. Gombaölőkkel, rovarölőkkel, gyomirtókkal, műtrágyákkal együtt nem használható, mert azok elpusztítják a mikróbákat.

 

Még vegyszereket is használok. Hogy illesszem be a teát?

 

Az első évet átállási időnek tekintjük. A talajok jellemzően igen legyengültek biológiai szempontból (is), ezért az új állapotot fokozatosan kell felépíteni. Mint az embernél, a betegségből felépülni a lábadozási időszak, ami alatt erőt gyűjtünk lépésről-lépésre. Így történik ez a talajnál is: használjuk az első évben az eddig használt szereket, de indítsuk el a komposztteás kezeléseket is a vegyszerek utáni 3-4. napra időzítve. Közben indítsuk el a szerves anyag utánpótlást is. Elkezdjük sűríteni mind a szerves anyagot, mind a mikrobiológiát egy olyan kritikus szintre, amikor már el tudom hagyni első körben a kémiai magcsávázást és a gombaölők használatát.

 

Hogyan befolyásolja a területem őshonos mikrobiológiai közösségét a tea?

 

Mérések azt igazolják, hogy az ősközösség maga nem sérül, mindemellett a kijuttatott mikróbák is felszaporodnak. Ne feledjük, a természet ereje a mennyiség és a változatosság. Ezt erősítjük a teával.

Hatással van a kezelés sikerére, hogy melyik napszakban használom a teát?

A komposzttea élőlényei talajlakók, azaz vaksötétben élnek. Továbbá nedvességre van szükségük a túléléshez. Ennek megfelelően használjuk kora reggel vagy késő délután, hogy az UV sugárzás káros hatását minimalizálja a mikróbákra. Ha levélre fújjuk, akkor minimum 20-30 percig vizes környezetben kell maradnia a teának (nem szabad ennél gyorsabban felszáradnia), mert ennyi idő kell a mikróbáknak, hogy annyi biofilmet képezzenek maguk körül, ami megvédi őket az UV-tól és odaragasztja őket a felületre. A kora reggeli használat esetén a harmatot a leveleken az előnyünkre fordítjuk. Ha van reggeli harmat, ahogyan elpárolog, a komposzttea sokkal készebb állapotban ivódik be a növénybe.

Ha azonnal be tudjuk forgatni a kezelt felületet (pl. szármaradvány, tarlókezelés), akkor bármikor lehet használni.

Ha lombot kezelne, inkább reggel fújja a teát, mert ilyenkor kilélegzik a talaj és felfelé ható erők hatnak. Ha a talajt szeretné oltani, jobb az esti használat, mert ilyenkor belélegzik a talaj és lefelé ható erők hatnak. Ne feledjük, hogy ezek a lények a természet energiáival tökéletes összhangban működnek.

Megjegyezzük, hogy folyamatban van annak az adalékanyagnak a tesztelése, amely UV védelmet biztosít a mikróbáknak!

Hígíthatom a teát?

A használat és a hígítási arány a termesztési helyzettől és a kiszórási eszköztől függ. A minimum mennyiség a 100 l/ha törzsoldat. Ezt a mennyiség használhatjuk kertészetben is. Gyümölcsös esetén a mennyiség nagyban függ a fák méretétől, lombozottságától. A másik szabály, hogy a növény felületének min. 70%-át be kell fednie a teának, ami azt jelenti, hogy a levél alsó fonákját is be kell fújnunk.

A teát hígítatlanul használjuk:

  • extrém betegség nyomás esetén, amikor már megjelent a betegség;

  • talajépítésre (konvencionálisról történő kivezetés esetén az első 2-3 évben);

 

A teát hígítva használjuk:

  • amikor a szórófej mérete ezt igényli, vagy a beszórni kívánt felület olyan nagy (lombos), hogy a min. 100 l/Ha kevés. Jellemző a 300 liter/Ha 1:3-as hígítással, de csepegtető rendszerekben a hígítás akár 1:100 is lehet.

A használók meg szokták találni a mennyiséget és gyakoriságot, hogy megfeleljen a működési szokásaiknak és a növénytermesztési és betegség elnyomási hatásának.

 

Mennyi kell belőle?

 

Az ALKO óriási előnye, hogy a szilárd komposzthoz képest sokkal kevesebb elegendő adott területre. 10 Ha területhez jellemzően 1000 liter ALKO elegendő, amelyhez mindössze 15 liter komposztra és 4 kg Katalizátorra van szükség! A kijuttatási minimum 100 liter/Ha, de túladagolni nem lehet.

 

Collapsible text is great for longer section titles and descriptions. It gives people access to all the info they need, while keeping your layout clean. Link your text to anything, or set your text box to expand on click. Write your text here...

Helvetica Light is an easy-to-read font, with tall and narrow letters, that works well on almost every site.

Növényenként fel tudok építeni egy kezelési tervet?

Fokozhatjuk a kezelési terv sikerességét, ha a tervezést megelőzően felmérjük a talajunk fizikai és mikrobiológia állapotát. A vizsgálatainkat ITT találod. A kezelés során nem csupán a növény igényeit, hanem a talajtípust is messzemenőkig figyelembe vesszük. Egy homoktalaj általában gyenge talajélettel rendelkezik, még baktériumból is relatív kevés van benne, ezért a kezelés soránb erre is figyelünk,. pl. hosszabb időn keresztül baktérium túlsúlyos teát használunk, hogy sűrítsük a baktériumok számát. Azonban egy agyagtalajon jellemzően sok a baktérium, ott az egysejtűekre, gombákra figyelünk már a kezelés elejétől kezdve. De minden parcella és vetésforgó más és más!

Zöldség:

  • Vetés előtt a talajra permetezve;

  • Bioaktiváljuk a magokat a vetés napján (szobai spricnivel fújjunk teát a magokra);

  • Keléstől kéthetente kijuttatva egyik héten levélre permetezve, másik héten gyökérzónába juttatva;

  • Intenzív zöldségtermesztésben heti gyakorisággal

  • Extrém stresszhelyzet: túl meleg, túl hideg, sok eső, támadó betegség preventív vagy utókezelés;

  • Betakarítás közvetlen a talajra fújva

 

Gyümölcs:

  • Márciusban 8 C nappali és 3-4 C éjszakai hőmérséklet elérésekor lombra fújva;

  • 8-12°C-os talajhőmérséklet elérésekor (április) fa cseppvonalába a talajra locsolva. A cseppvonal a fa törzse és a legszélső ágak vége között ¾ úton van a fa törzsétől mérve. A fa gyökérzete nagyjából ebben a vonalban jár. A teát a gyökércsúcsokhoz vezetjük. Ha tudunk fúrjunk ide lyukakat és azokat öntözzük be, vagy először alaposan locsoljuk körbe ezt a vonalat, majd locsoljuk ki a teát, majd újra locsoljuk körbe a vonalat. Így lemossuk a kis élőlényeket;

  • Havonta rendszeresen lombra permetezve;

  • Extrém stresszhelyzet: túl meleg, túl hideg, sok eső, támadó betegség preventív vagy utókezelés.

  • Ősszel, október, novemberben egy lombkezelés és a fa aljában a talaj permetezése.

 

Gyep, kerti dísznövények:

  • 8-12°C-os talajhőmérséklet elérésekor (április) talajra permetezve.

  • Havonta rendszeresen a gyepre, növényekre permetezve;

  • Ősszel, október, novemberben a talaj permetezése.

 

Szántóföldi gabona/kapás növények:

  • Vetés előtt a magágykészítő géppel egy menetben a talajfelszínre fújva (jó esetben a lezúzott takarónövényre) vagy a magágyba fújva a vetéssel egy időben

  • 20-30 nappal a kelést követően a felszínre permetezve

  • Gabonás esetén: a bokrosodás környékén vagy bokrosító hengerezéssel egy menetben

  • Kapások esetén: 5-6 leveles állapotban

  • Lehetőség szerint virágzásban permetezve

  • Aratás után tarlóhántással egy menetben a szármaradványra fújva

  • Takarónövény állományba egyszer

  • Továbbá növekedésserkentés, betegség megjelenés esetén foltszerűen, szél,- jég,-. eső kártétel után a teljes állományon

 

bottom of page