A kémiai, gombaölős vetőmagcsávázás az egyik legkönyörtelenebb talajélet pusztítás. Éppen akkor írt ki minden mikrobiológiát a csírázó mag körül, amikor a gyökér és a talajélet együttélése megalapozódna. A kémiai magcsávázást muszáj elhagyni, ha sikeres biológiai gazdálkodást szeretnénk megvalósítani. A humuszkomposzttal történő csávázás sikeres megoldás lehet! Cikkünkben bemutatjuk a módszert és hatásait kukoricán és tritikálén.
Magcsávázás biológiai módra? Inkább nevezzük bioaktiválásnak, jobban kifejezi a módszer valódi célját és tartalmát! Ez az egyszerű recept az élettel védi és támogatja a magokat, nem a pusztítással! A humuszkomposztban található nagy változatosságú mikróba világgal és a komposzt tápanyagaival vonjuk be a magokat, hogy már csíra koruktól egy erős biológiai élet vegye őket körül.
Pár mondat a humuszkomposztról
Nagy hangsúly van a kiváló minőségű komposzton. Mi az Agrofuturánál a kontrollált aerob humuszkomposztálás módszerével készítjük a komposztot, amely garantáltan kórokozó mentes és kiváló a mikrobiológiai változatossága. Ha nem vagy biztos a komposztod minőségében, a használat előtt érdemes bevizsgáltatni, amiről ITT olvashatsz.
Recept
Vedd a legjobb komposztod és rostáld le 0,8 mm-es rostával. Rostának kiválóan megteszi a műanyag zöldséges rekesz (m10). Keverj össze cukormelaszt és tejet 1:8 arányban (1 melasz, 8 tej). Jól jársz, ha langyosra melegíted a tejet és így kevered fel benne a melaszt, szépen felolvad benne a melasz. Lassú kevergetés mellett addig öntsd fel az 1 liternyi komposztot a keverékkel, amíg laza palacsintatészta állagú nem lesz. Ennyi anyag 25 kg mag csávázására (drazsírozására) elegendő.
Ha nagygazda vagy: öntsd a magokat egy betonkeverőbe, majd forgás közben öntsd bele a komposzt masszát. Hagyd hogy szépen átjárja a massza az magokat 1-2 percen át. Ha csigás csávázógéped van, mosd ki jól alaposan, ha véletlen korábban vegyszerrel csáváztál volna! Járj el így a vetés előtti napon. Ha nagyobb szemű a mag (gabonától felfelé), akkor így, ahogy van, mehet a magtartályba, zsákba, elválnak a magok egymástól. Ha aprómagot vetsz: terítsd ki a magokat, hogy szépen megszáradjanak, 10 perc.
Ha kisgazda vagy: járj el a fenti módon, csak egy műanyag tálban, a mennyiségeket finoman adagolva!
Tritikálé és kukorica teszt
Természetesen tesztnek vetettük alá a módszert csávázatlan kukorica (I. fok) és tritikálé (II.fok aratásából) magokon. Kukoricából 9-9 magot, tritikáléból 50-50 magot ültettünk el. 2019. február 10-én beltéren, déli ablakpárkányon, balkonládában. A talaj túrkevei bioszántó talaja.
Tritikálé
Mikrobiológiai vizsgálat
Kíváncsiak voltunk, hogy a kezelés hatására tapasztalunk-e különbséget a gyökér felszínén élő mikrobiológiában. Vezet-e különbséghez ilyen rövid időn belül a kezelés a mikrobiológiai változatosságban és mennyiségben. A Soil Food Web Inc. mikroszkópos vizsgálati módszerét alkalmaztuk és a gyökerek felszínéről levett talajmorzsákat vizsgáltuk. 1:1000-es oldatban számoltuk meg a baktériumok számát.
Bioaktivált gyökéren baktérium mennyiség: 4 397 484 277 db és 8795 mikrogramm/talaj gramm
Kezeletlen gyökéren baktérium mennyiség: 2 173 584 906 db és 4347 mikrogramm/talaj gramm
51% -kal nagyobb a bioaktivált magokból nőtt gyökerek baktérium kolonizációja, mint a kezeletlen magoké!
Kukorica
A gyökerek kimosása után érdekes jelenséget tapasztaltunk. A bal oldali kezeletlen magok gyökere átlagosan hosszabb volt, mint a jobb oldali bioaktivált magoké, miközben a lombon egyértelműen nagyobb biomasszát láttunk a kezelt magok esetén. Jobban szemügyre véve a gyökereket feltűnt, hogy a bioaktivált magok esetén jóval több oldalgyökér indult meg a "főgyökérből". Bár méréseket nem tudtunk végezni, de úgy látjuk, hogy a kezeletlen magok hosszabb gyökerei ellenére a bioaktivált magok gyökértömege nagyobb, a felület is nagyobb!
Mikrobiológiai vizsgálat
Bioaktivált gyökéren baktérium mennyiség: 3 059 119 497 db és 6118 mikrogramm/talaj gramm
Kezeletlen gyökéren baktérium mennyiség: 1 911 949 686 db és 3824 mikrogramm/talaj gramm
38% -kal nagyobb a bioaktivált magokból nőtt gyökerek baktérium kolonizációja, mint a kezeletlen magoké!
Konklúzió
Ez az egyszerű házi kísérlet igazolta azt a feltevésünket, miszerint minél hamarabb és minél magasabb minőségű mikrobiológiai közösséggel találkozik a mag a talajba kerülést követően, annál erősebb kapcsolat alakul ki a gyökérzet és a talajélet között. A gyökér fejlődésével halad a mikrobiológia is lefelé a talajba folyamatos biológiai fedettséget biztosítva a gyökér számára. Ez a fedettség a növénynek védelmet biztosít a kórokozókkal szemben, folyamatosan tápanyaggal látja el a növényt és közben még talajt is épít. Ez az aktivitás exponenciálisan nő, amennyiben megfelelő a talajban a mikrobiológiai változatosság és a mennyiség. Sok mezőgazdasági talaj azonban nem képes ezt a magas biológiai minőséget biztosítani a növény számára, ezért azt érdemes megtámogatni. Kísérletünk bizonyította, hogy egy olyan egyszerűen kivitelezhető módszerrel, mint a humuszkomposzttal történő vetőmag csávázás kimagasló sikerrel képes ezt az együttműködést támogatni. Kísérletünk továbbá bizonyította, hogy milyen nagy hatással van a növények vegetációs fejlődési intenzitására a sikeres együttműködés gyökér és mikrobiológia között. A kezelt magok csíraképessége, lombozatának és gyökerének mérete jóval meghaladta a kezeletlen magokét. A baktériumok számlálása is alátámasztja feltevésünket.
A biológiai alapú gazdálkodásra történő átállásban szükséges a kémiailag, gombaölőkkel csávázott vetőmagok elhagyása a csávázatlan vetőmagok javára. Az átállás természetesen a talajművelés, szerves anyag utánpótlás, talajtakarás és a talajélet pótlás integrált rendszerében valósítható meg, aminek egy újabb gyöngyszeme a humuszkomposzttal történő vetőmag bioaktiválás.