Mindannyian örülünk a bőséges termésnek. Számoljuk a kilókat, a tonnákat és lássuk be legtöbben alig gondolunk bele, hogy ez mennyi tápelem felhasználással, mikrobiológiai aktivitással, humusz felhasználással sikerült a talajnak teljesíteni. Amikor egész nap kint dolgozunk a földeken, este jól esik a gazdag vacsora, ami visszapótolja az egész napi energia felhasználást. Így van ez a földekkel is. Magas teljesítményt=terméseredményt várunk el, így tehát bőséggel el kell látni tápanyaggal. De mit is etetünk valójában? A növényt? Vagy a talajt? Vagy a talajlakó élőlényeket?
Tarlóhántás-alapművelés biológiai céljai az egymenetesség jegyében
A biológiai szemléletű Talaj Humusz Menedzsment technológiában minden tevékenység azt a célt szolgálja, hogy a talaj mikrobiológiának a legjobb életfeltételeket biztosítsuk figyelembe véve az elkövetkező gazdasági főnövényünk (utóvetemény) igényeit. Ebben az értelemben a nyári-őszi talajmunkáknak három célját lehet definiálni.
1. A szerves anyag levegős lebomlásának biztosítása
A sekély tarlóhántás ennek az eszköze. Azért javasoljuk csak 5-10 cm-en elvégezni ezt a műveletet egy jó minőségű sekély tárcsával, vagy könnyű kultivátorral, mert ebben a zónában van elég oxigén a levegős lebomláshoz. Lefordítva ezt mikrobiológia És ne feledjük: a tápanyagot mindig tartsuk a gyökérzónában figyelembe véve a kimosódást is!
Mit tehetünk egy menetben: komposzt tea permetezés, huminsavas kezelés, nyári takarónövény vetés, talajzárás
2. Az utóvetemény gyökértípusának megfelelő mélységű lazítás=alapművelés
Bolytos,- vagy karógyökérzet? Ebbe a mélységbe kell lazítanunk. Bolytos gyökerű főnövényünknek 20-25 cm a szükséges mélység, a karógyökérnek már 40-45 cm. A munkaművelet előtt szúrjuk le gazdapálcánkat több helyen a táblában. Ha a pálca lemegy a kívánt mélységbe, akkor spóroljuk meg a munkát és álljunk vissza az udvarra a traktorral. Ha nem, akkor csak a szükséges mélységben dolgozzunk.
Ha tavaszi kultúránk lesz, akkor bátran végezzük már most el az igényelt munkamélységben a lazítást. Majd mihamarabb vessük bele a téli takarónövényt, aminek a gyökerei ki fogják tölteni a lazítást, így az tavaszra is megmarad.
Mit tehetünk egy menetben: komposzt tea permetezés, huminsavas kezelés, nyári takarónövény vetés, talajzárás
3. Vízproblémák esetén mélylazítás
Abban az esetben döntsünk úgy, hogy 40-50 cm-nél mélyebben dolgozunk, ha a területtel vízellátási problémák vannak. Pl. 2018 tavaszán megállat rajta a víz. Ilyenkor szükséges az alálazítás a vízelvezetés javítására, a mélyebb rétegek levegőhöz juttatása.
Mit tehetünk egy menetben: komposzt tea csorgatás, talajzárás
Hol van ebben a biológia?
Minden egyes fenti művelet lényegében a talajlakó mikrobák minél zavartalanabb támogatásáról szól. Támogatjuk őket friss oxigénnel, szén utánpótlással a bekevert szerves anyag (szármaradványok, szerves trágya, komposzt) révén, a takarónövények majdani gyökérzetével, talajtakarási és zöldtrágya szolgáltatásaival és friss mikrobiológiai utánpótlással, mert azt mi emberek is tudjuk, hogy együtt, nagy csapatban könnyebb és jobb a munka. Az erőket a 10-20 centis gyökérzónába koncentráljuk és ott dolgozunk a lehető legkisebb intenzitású beavatkozással azért, hogy ne bolygassuk fel totálisan a talajban kialakult talaj táplálékhálót.
Amennyiben ezek a feltételeket jól biztosítjuk, a talajlakó mikrobák nagy tempóban kezdik el feldolgozni a szerves anyagot és kötik azt meg a testükben a talajszemcsékhez ragadva a kimosódás és/vagy a kipárolgás helyett. Ilyen módon talajt is építünk és a műtrágya/növény védőszer kiadásokon is spórolunk igen jelentősen.
A jobboldali képen egy komposzt teával kezelt sekély gabonatarló hántás eredményét láthatjuk 2 héttel a beavatkozást követően. Ehhez kell a nedvesség is, természetesen. Porszáraz talajon ezek a lebontó folyamatok megakadnak, amíg a víz meg nem érkezik.
A biológiai gazdálkodásban az lesz a nyertes, aki képes átlátni, hogy egy adott művelettel hogyan képes a legnagyobb hatást együttesen elérni a szerves anyag pótlásban, gyomkezelésben, talajmunkában és a mikrobiológia támogatásában úgy, hogy közben a lehető legkevesebbszer tapossuk a földet. Kétség kívül a no till gazdálkodás a legjobb, azonban oda el kell jutni. Fel kell építeni a talajt és a tudásunkat is hozzá.
Minden mindennel összefügg. Ezt szemléltetjük a lenti ábrán. Érdemes rajta 1-2 percet elidőzni.
Akkor hogy nézzen ki a földem?
A legnagyobb baj, amit a földünkkel tehetünk a zárás nélküli nyári szántás. Ez a szisztematikus sivatag gyártás legjobb útja. A jelentősen megnövelt talajfelületen akár 1t/Ha szén is kipárolog, a szerves anyag és a humusz eloxidálódik, a víz kipárolog, a talajélet kipusztul. A természet még több gyomnövényt és patogén gombát-baktériumot küld, hogy az okozott katasztrófát helyreállítsa. Ezekre a körülményekre a gazda még több műtrágyával, gyomirtóval, gombaölővel, még több talajmunka menettel válaszol, ami még tovább rontja a helyzetet. A talajnak esélye sincs a téli regenerációra. Zárójelben: ha már valaki szánt, legalább azonnal zárja vissza a talajt!! Nagyon jó egymenetes szántás elmunkálókat lehet kapni.
A második szint a tarlóhántás sekélyen és a korrekt zárás. Mennyire kell bedolgozni a szármaradványt a talajba? Biológiai szempontból épphogycsak: legyen talajkontakt, maradjon fenn a szár 60-70%-a. A maximumot pedig határozza meg az, hogy mi az utóvetemény magágy igénye és hogy a vetéshez használt vetőgép milyen szártömegben képes még dugulás nélkül dolgozni. A jobboldali képen lehetne jóval több szártömeg a felszínen, de legalább a zárás profi. Innen minimális szén és víz párolog ki, ami sokat segít a mikrobiológiának.
A jelenlegi ismereteink szerint a legjobb, amit a talajunkért tehetünk, ha rögtön aratás után (max.3 héten belül) takarónövénnyel vetjük be, ami élő gyökérzetet biztosít az utóveteményig. Ezzel nem hogy csökkentjük a szénveszteséget, hanem elkezdünk szenet pumpálni a talajba. Ami a vizet illeti: válasszunk talajtípusunk és klímánkhoz alkalmas takarónövény keveréket - a mustár-olajretek kombó bizony nem Jolly Joker, ahogy azt már sokan tapasztalhatták.
A jobboldali kép egy ilyen táblát mutat szudánifű-mustár-tillage radish keverékkel gabona után őszi borsó utóvetemény közé.
Szerves anyag bedolgozás
Fővetemény szármaradvány, szerves állati trágya, komposzt, takarónövény, mint zöld trágya, árvakelés, (gyomok.) Ezek mind a talaj szerves anyag utánpótlásának lehetséges módozatai. Három általános szabályt tudunk megfogalmazni.
Dolgozd be sekélyen és amennyire csak tudod szecskázd
Fújj rá komposzt teát, mert így a tápanyagot és az éhes dolgozókat össze tudod hozni.
Dolgozd be akkor, amikor a következő növényt veted, a tápanyag veszteségek elkerülése érdekében.
(A gyomokat, mint tápanyag pótlást zárójelbe tettük, mert végtelen számú fajuk irtását mindig egyedileg kell mérlegelni. Vegyszermentes gyomkezelés esetén a rizómás, évelő fajokat nem szabad hagyni.)
Akár szerves trágyát, akár komposztot szórunk, a legjobb időpont az ősz, de csak akkor, ha vetünk is a szórás után. Azaz téli takarónövény vagy őszi vetésű gazdasági növényt vetünk utána. Így a feltáródó tápanyagokat a gyökérzónában és a lombozatban tudjuk tartani a kimosódás helyett. Amennyiben nincs gyökér, ami felvegye a szerves anyagot, akkor az ki fog mosódni a talajvízbe a hosszú téli hónapok alatt. Vagy csak olyan mélységbe kerül ahonnan legfeljebb a kifejlett növényünk képes elérni. Odáig meg majd műtrágyával segítjük a növényt? Most ez a rutin, a pénzpazarlós rutin.
Ha tavaszi kultúránk előtt már nem lesz TN, akkor inkább szórják a trágyát és a komposztot a tavaszi növény elő 2-3 héttel.
Földanya téli álma
Kíváncsiak voltunk, hogy télen tényleg alszik-e a talaj. Mikroszkóppal ki lehet fürkészni, hogy mekkora élet van odalent. Nos, az eredmény bennünket is elképesztett: a legnagyobb nyüzsgést láttuk a mulcsozott és a téli takarónövényes területeken, de a tarlón hagyott területeken is volt élet. Éppen ezért a Talaj Humusz Menedzsmentben az őszi beavatkozásokra nagyon nagy hangsúlyt fektetünk. Egy jól elkapott komposzt teás szórás az őszi állományba és talajra annyit ér, mint akár az összes többi kezelés egész évben. Hogyan nézzen ki az őszi teás kezelés?
Őszi gabona: vetés után 20-30 nappal, de legkésőbb november elejéig
Kukorica-napraforgó tarló: a szármaradvány bedolgozással egy menetben
Téli takarónövény: állományba, levélfelületre október közepén
Zöldséges fóliában az utolsó lekerült állomány után: közvetlen talajra, majd egy réteg trágya és arra is egy réteg permet, majd az egészre szalmatakarás
Gyümölcsös: levélhullatás után a fákra és a talajra egyaránt.
Ezek a kezelések nem csupán az őszi-téli talaj regenerációhoz adnak dolgozókat, hanem elégséges időt is kapunk arra, hogy a teával bevitt mikrobák megfelelően adaptálódni tudjanak az adott talajunk ősközösségéhez. Így amikor beindul a tavaszi zsongás és Földanya megkezdi táncát, akkor egy erős, rendesen felturbózott, karbantartott mikrobiológiai közösség indul neki az évnek.