A szerves tápanyag pótlás része a szerves állati trágya visszajuttatása a talajba. Az ősi agrikultúra része, de mint minden ez is megváltozott napjainkra: nem úgy és nem annyi ideig tároljuk, érleljük, mint dédapáink, aminek az árát a talaj minőségének romlásában fizetjük meg. Beszámolónk célja, hogy segítsük a szerves trágyát használókat a legnagyobb siker elérésében.
Hol tartunk most?
Az elmúlt ötven év mezőgazdasági irányzata több szempontból is kedvezőtlenül hatott a szerves trágya használatára. Száz évvel ezelőtt még annak a gazdának lehetett földje, akinek volt állata is, hiszen szerves trágyával volt képes a termesztett növényekkel levitt szerves anyagot pótolni. A szerves trágya nagy kincs volt, ennek megfelelően is bántak vele. Trágya szarvasba rakták és megvárták míg megérik. Ez minimum 1 év volt, de a germán zarathustra mezőgazdaság 3 évig várt a kész érett trágyára és közben 3 havonta kezelte valamilyen módon.
Kemenesy Ernő 1961-ben megjelent A földművelés irányelvei című tankönyvében még így fogalmaz:
"Minden lehetőséget ragadjunk meg, hogy minél több és minél jobb minőségű szerves trágyát termeljünk, s a cél az legyen, hogy egy szál szalma vagy egyéb szerves anyag se menjen veszendőbe, hanem minden szerves maradék belekerüljön az üzem szervesanyag-körfolyamatába". Minden szónak súly van!
A műtrágyák fokozatosan csökkentették a szerves trágya jelentőségét és használatát. A kétezres évektől kezdve olyan mértékben csökkent az országban a haszonállat állomány, illetve koncentrálódott nagyüzemi állattartás, hogy maga az alapanyag sok gazda számára alig elérhető. Akinek pedig van a Nitrát Direktíva terheit nyögi a maga betonozott trágyatárolóival, kijuttatási korlátaival. Van akinek több tízezer tonna van, van aki meg 50 km-es körzetből sem tud szerezni. A szállítás pedig nagyon drága és gazdaságtalanná teszi a használatot.
Mindeközben pedig elveszett a legértékesebb tudás: a szerves trágya helyes kezelése. Minden átgondoltság nélkül állnak trágya halmok a földek szélén vagy a tárolókban és csak rohad az értékes anyag.
A világ azonban tovább haladt körülöttünk és olyan trágyakezelési módszereket dolgozott ki, amelyek óriási hozzáadott értékkel bírnak a talaj tápanyag-gazdálkodásban.
Miért kell a trágyát kezelni? A természet tudja!
A kérdés jogosnak gondolhatjuk, hiszen amikor az állatok kint legelnek a mezőn és oda pottyantanak, ahol állnak, ott sincs trágya kezelés. Ez azonban csak első ránézésre igaz: a természet valójában beindít egy olyan folyamatot, amely során a trágya teljesen átalakul, kezelődik. Az állatok emésztése levegőtlen, így a trágyában lévő mikróbák is anaerobok, a trágya pedig savas. A legtöbb betegséget okozó mikróba épp ezeket a körülményeket kedveli. Mindeközben pedig a talaj a levegős, aerob biomasszát szereti. Azt is tudjuk, hogy a trágya tovább hordozza a gyommagvakat, amik a talajra kijutva csíraképesek.
A trágyának tehát valahogy természetes úton át kell alakulnia. Mi is ez a folyamat?
A nap és a szél kiszárítja a trágyát a mezőn, ami jelent egy UV fertőtlenítést és egy lyukacsos, könnyed szerkezet kialakulását is. Közben megjelennek a bogarak és a rovarok, akik három dolgot tesznek: kieszik belőle a gyommagvakat, a nagyobb darabokat aprítják és a testükön, lábukon hordozott aerob mikróbákkal beoltják azt.
Közben pedig az eső folyamatosan nedvesíti, így az oxidatív, levegős lebomlás, a talajba jutás folyamatos. Ez már nem az állatból kiesett trágya, hanem egy átalakult biomassza! Ez még azonban nem a vége, hiszen a valódi átalakulást a talajlakó mikróbák végzik. A talajba frissen bejutott trágya tápanyag értéke még túl magas. Figyeljük meg, hogy a trágya körüli harsány zöld füvet a marha, ló nem legeli le, otthagyja. Ennek a túl magas nitrát tartalom az oka, ami pedig káros a szervezetre. Tehát a talajba került "trágya" bekerül egy olyan biokémiai rendszerbe, amiben először vízoldékony tápanyagok keletkeznek, majd a mikróbák biológiailag megkötik a testükben ezeket, végül pedig megtörténik a detoxifikáció és a humuszképződés. Addig azonban hétszintű átalakuláson megy keresztül. Fantasztikus!
A nyers trágya káros hatásai a talajra - óriási pazarlás és fertőzés
Nyers trágyának nevezzük az állati trágya azon állapotát, amikor még nem történt meg a tápanyagok vízoldékonnyá válása és a detoxifikáció. Ehhez szabályozott levegős körülmények (oxidatív lebomlás) vagy szabályozott levegőtlen körülmények (anaerob fermentáció vagy erjesztés) kellenek. Ellenkező esetben a trágya rothadni kezd, ami a legnagyobb pazarlás és talajkárosítás.
Rothadás során szabályozatlan lebomlás történik:
A trágya egyes részein vegyesen történik az átalakulás, ami vegyes trágya minőséghez vezet.
A levegőtlen körülmények miatt megmaradnak a betegséget okozó baktériumok, gombák, amelyekkel lefertőzzük a növényeinket is.
A lebomlás során olyan hullamérgek keletkeznek, mint a cadaverin, putrescin, fenolok, alkoholok, amelyek a fehérjék gátolt felépüléséből származnak. Ezek mérgezők a növényekre. A kórokozóknak szükségük van ezekre a ptomainokra szaporodásukhoz.
Egy aerob folyamatban szerves formában kötődik meg a szén. A rothadás során a szén kivonódik a szerves anyagokból és metán (CH4) formájában elpárolog. Így van ez a nitrogénnel, foszforral, bórral, kénnel is. Micsoda veszteség!
A nyers trágya talajba juttatásával energiát vonok el a talajomtól. A talajlakó mikróbáim azzal lesznek elfoglalva, hogy megküzdjenek a trágya lebontásával, tápanyag feltárásával, az ellenséges mikróbákkal és a mérgekkel, ahelyett, hogy a növényem számára tárnának fel tápanyagot. Az egyébként is gyenge talajélettel bíró szántóföldjeinknek ez nagyon nagy terhelés.
Mit jelent ez gazda nyelven? Veszek trágyát sok pénzért, kijuttatom sok pénzért, miközben elpazarlom az értékes tápanyag tartalmat és még jól le is fertőzöm a talajom toxikus anyagokkal, gyommagvakkal és betegséget okozó mikróbákkal. Rossz üzlet.
Ismerjünk meg 3 sikeres, nagyüzemi trágyakezelési módszert
A kezelés során a trágyát valamilyen módon irányított lebomlási, majd feltáródási folyamatba visszük. A lényeg a kontrollált folyamatokon van, azért, hogy az eredmény és a minőség is kontrollált legyen.
Levegőtlen erjesztéssel készült "bokashi"
Riolittufával rétegzett trágya szarvas
Szabályozott levegős humuszkomposztálás
Az, hogy melyik módszert alkalmazom függ a rendelkezésre álló alapanyagoktól, műszaki infrastruktúrától, a kitűzött minőségi céloktól, elérhető munkaerőtől, tapasztaltságunktól és elhivatottságunktól.
1. Levegőtlen erjesztéssel készült "bokashi"
A kezelés során a trágyát Effektív Mikroorganizmusok (EM) mikrobiológiai készítménnyel beoltjuk, majd teljesen légmentesen 8-10 hétre lezárjuk. Ezalatt az EM lactobacillus állománya (no meg a többiek) egy tejsavas erjedésbe viszik a trágyát, aminek az eredménye a "trágya bokashi", amely vízoldékony tápanyagaiban feltárt, de még újjá nem szerveződött anyag lesz. Már nem trágya, még nem komposzt. Ha valakinek a szenázs készítés ugrik be, jó úton jár.
Mi szükséges hozzá?
Alapanyagok:
40-50% nedvességtartalmú trágya
3 liter EM/tömör m3 trágya
magas széntartalmú anyag (melasz, szalma, faapríték, rizspelyva, stb.) a nedvességszint beállításához és a szén biztosításához
A kőzetlisztek hozzákeverése (alginit, pumicit, dudarit riolittufa, stb.) nagyon jó ötlet.
Műszaki infrastruktúra:
Tömörítő gépek és silótér mint a szenázsnál
vagy
Hurkába töltés saját vagy bérelt eszközzel
Kiskerti méretben egy zárható hordó
Az eredmény egy finoman omló, savanykás illatú, tápanyagaiban feltáródott anyag, a bokashi. Mikrobiológia változatossága alacsony, de stabilizált tápanyag szintje a maximumom van, miközben még a gyommagok is megsemmisülnek és a detoxifikáció és végbe megy.
Ebben a formájában készen áll a kijuttatásra 3 t/Ha mennyiségben.
Az alábbi táblázat 4 bokashi tápanyag kimutatását tartalmazza 1:5 vizes oldatban. Érdemes elidőzni a számokon különös tekintettek a kálium és foszfor szintekre. A kalcium és magnézium aránya is pont jó, a vastartalom pedig kifejezetten magas.
2. Riolittufával rétegzett trágya prizma
A módszert dr. Köhler Mihály fejlesztette ki, a riolittufát pedig a Colas bányássza és forgalmazza 3 szemcseméretben.
A kezelés során a trágyát riolittufa-őrleménnyel rétegezzük, dúsítjuk. A hozzáadott mennyiséget az adatt talaj Arany féle kötöttségi száma határozza meg. Amennyiben a talaj laza, vagy kötött szerkezető nagyobb mennyiséget adunk hozzá. A komposzthalom méretét mindig a rendelkezésre álló szerves anyag mennyisége határozza meg, de egy prizma max SZ2-3m x M3-5m x H5-6m.
Az első réteg a riolittufa a leszivárgó trágyalé felszívására, majd 40 cm trágya, majd 5 cm riolittufa. Nagyobb szemcseméretű riolittufa-őrleménnyel meghatározott távolságban vízelvezető pontokat alakítunk ki, ahol időről időre belocsoljuk a prizmát, hogy az nedves maradjon.
Mi szükséges hozzá?
Alapanyagok:
trágya
riolittufa
Műszaki infrastruktúra:
Rakodógép
Víz a locsoláshoz
Az eredmény egy aerob módon lebomlott félkész komposzt. Mikrobiológia változatossága közepesen magas, és stabilizált tápanyag szintje a maximumom van, a detoxifikáció végbe megy, de a gyommagok nem semmisülnek meg.
Ebben a formájában készen áll a kijuttatásra 3 t/Ha mennyiségben. Előnye, hogy forgatás és szinte gondozás mentes, viszont 6-10 hónap alatt van készen.
3. Szabályozott aerob humuszkomposztálás
Nem titkoltan ez a módszer áll hozzánk a legközelebb egyszerűen azért, mert messze a legmagasabb minőséget eredményezi. Az osztrák Urs Landmanagement módszertanát vettük át és adjuk tovább a gazdáknak. Ausztriában több mint 300 kisgazdaság komposztál a módszerrel és az így készült komposztok sorra nyerik a komposzt versenyeket.
Az elkészítés történhet ipari méretben géppel és kiskerti méretben kézzel.
Ennek a komposztnak a célja a maximális mikrobiológiai változatosság és mennyiség, nem pedig a tápanyag tartalom. Arra ott van a zöldtrágya. A teljes folyamat során kínosan ügyelünk arra, hogy levegős, oxidatív állapotban tartsuk a lebomlást és a felépülést. Ennek megfelelően ez egy intenzív forgatásos komposztálás. A befektetett munka azonban meghozza az eredményt: egy olyan talajoltó anyagot kapunk, amelyben MÁR a komposztálás során rövid szénláncú friss humusz keletkezik, amely GYÓGYSZER az erodálódott talajnak!
Alapanyagok
A receptúra úgy áll össze, hogy az összetevők C:N aránya 25:1 legyen. Ez biztosítja a kiegyensúlyozott thermo reakciót. Minél változatosabb biomasszát viszünk be, annál magasabb fokú lesz a mikrobiológiai diverzitás. A klasszikus receptúra: 40-50% almos trágya, 20-30% friss, zöld anyag, 10-20% barna anyag (vékony ágak, gallyak, szalma), 5-10% agyag, talaj, komposzt, 5%. Továbbá kőzetlisztek (alginit, pumicit, riolittufa, stb.) is keverhető, amivel speciális komposztok állíthatók elő.
Gépek, eszközök
Nagyon rövid idő áll rendelkezésünkre (8-10 hét) a teljes komposztálási folyamatra, ezért nagyon fontos a bevitt anyagok megfelelő előkészítése. A kalapácsos faaprítóval a biomasszát elő kell, aprítani. A késes faaprítékoló nem megfelelő.
A thermo szakaszban a forgató berendezés feladata a homogenizálás, keverés, levegősítés, nedvesítés. A forgató kapacitása 200-1200 m3/óráig terjed. Lehet traktor hajtású, vagy önjáró. Fontos a menetsebesség (200-600 m/óra) és a forgási sebesség (540-1000 rpm). A kész prizmát TopTex 200-as fóliával védjük a környezeti hatásoktól (csapadék, szél, napsugárzás), hogy az irányított folyamatot fenn tudjuk tartani.
A napi vizsgálatokat °C és CO₂ mérővel, a nedvességet a kezünkkel mérjük. Ezek alapján döntjük el, hogy aznap forgatunk és/vagy nedvesítünk is a forgatóval. A nedvesítést a forgató végzi.
Hetente kémiai tesztet (pH, NO2, NO3, NH4, H-SO3) végzünk az erre kifejlesztett Lübke-féle laborral. Az 5. héten átrostáljuk a félkész komposztot, mely lehet traktor meghajtású vagy önjárú rosta majd az érlelő térben a 9. hétig pihentetjük.
Gyártási folyamat
A nagyüzemi komposztálást a komposztmester és a gépkezelő együtt végzi.
A terület 1-3%-os lejtésű legyen A prizmák között 1,8 méteres traktor út van.
A komposztálás során egy olyan szabályozott, irányított környezetet hozunk létre a prizmában, amely célja az aerob mikrobiológia magas szintű jelenléte.
A prizma mérete SZ2-2,5m x M1,2m, hossza a helytől függ (50-100-150-200 méter).
Az 1-2. hét intenzív thermo szakasz, ahol max 68°C a hőmérséklet, a CO₂ szint gyakran 12% feletti. A 3-5. hét a felépülési időszak, amikor a lebomlott szerves anyag új struktúrát alkot. Ezekben az időszakokban akár naponta is meg kell forgatni a prizmát. A hőmérséklet fokozatosan csökken, a nedvesség tartalom 55-60% körüli.
Az 5. héten a prizma bekerül a rostatérbe, ahol 2x2 cm rostán megy át. A nagy méretű frakció visszamegy a thermo szakaszba, a kisebb frakció pedig az érlelőtérbe. Eddigre a komposzt térfogata már 50-60%-kal csökken.
Az érlelőtérben újra prizmákat készítünk és a napi mérések mellett hetente vizsgáljuk a pH, NO2, NO3, NH4, H-SO3, vezetőképesség szintet az erre kifejlesztett Lübke-féle laborral. Ezek a paraméterek jelzik a komposzt érettségét, amely 8-10. hétre várható.
A kész komposztot a készárú tárolóban tároljuk felhasználásig, de max. 6 hónapig.
A kész komposzt finom, föld és eső illatú, morzsalékos, sötét barna vagy fekete színű földszerű, nyirkos anyag. pH szintje 7-8, NO2=0, NO3=200-300 ppm, NH4=0-1, vezetőképesség max 2., H-SO3=0. Mikrobiológiai összetétele a Soil Food Web mikroszkópos vizsgálata alapján számítható.
Felhasználása közvetlen talajra juttatva 2-10 t/ha mennyiségben, vagy 15l/1000 l mennyiségben komposzt tea alapanyagként, amely 10 Ha kezelésére elegendő.
Lábjegyzet a módszerekhez
Emlékezzünk, a bevezetőben idéztük Kemenesy tanár urat:
"Minden lehetőséget ragadjunk meg, hogy minél több és minél jobb minőségű szerves trágyát termeljünk...".
Minden kezelt trágya és komposzt annyira lehet jó, mint amilyen az alapanyag minősége! Próbáljunk meg rothadt alapanyagokból finom rakott krumplit készíteni. Meg tudjuk enni, de betegek leszünk tőle és a vitalitásunk, munkakedvünk igencsak lecsökken. Így van ez a mikróbákkal. Gondoljunk úgy az alapanyagokra, mint mikróba kajára: őket kell megetetnünk, jóllakatnunk egészséges, jó minőségű, magas energia tartalmú tápanyaggal.
Oda kell figyelnünk a trágya istállóban eltöltött idejére. Egy olyan alom, amit rendszeresen fertőtlenítenek, vagy 2-3 hónapon belül az állatok féregirtót kaptak vagy hormonkezelést, az drasztikusan befolyásolja a trágyakezelés eredményességét. Ahol az állatokat masszívan vegyszerezett takarmánnyal etetik, ott a trágya sótartalma olyan magas lesz, hogy az a komposztban továbbmaradva csírázás gátló hatású is lehet.
a rendelkezésre álló biomasszával bölcsen és felkészülten.
A legjobb a kezelést már az alomban elkezdeni. Erre buzdítunk mindenkit. Így lehet a trágya energia minőségét legjobba megőrizni a fenti kezelések valamelyikéig. Használjunk az alomban EM-et és bioszenet (lásd. Állatjólét szolgáltatásunk), vagy kezeljük ezzel az alapanyagokat, amíg azok a prizmába nem kerülnek.
A komposztálás olyan mint a foci, meg a marketing: mindenkinek van egy jó ötlete hozzá. De közben egy komoly szakma is, ezért képzünk komposzt mestereket. Elképesztően jó dolog az élettel dolgozni, látni a változást nap, mint nap, majd megtapasztalni a talajban kifejtett erejét.
Kívánjuk, hogy a gazdaságok, kiskertek ismerjék fel újra a szervas anyag körforgás jelentőségét és bánjanak